Szinte nincs olyan probléma, amely mögött ne valamilyen téves észlelés, hibás feltevés, helytelen benyomás vagy képzelt félelem rejlene. Merem állítani, ezek a félelmek nélkülöznek bármiféle valóságalapot.

Kapcsolódó idézetek

1. Mind félünk tőle, hogy kifürkészik az érzéseinket és a titkainkat. Pedig az igazság az, hogy nincs olyan rejtett dolog, ami a felszínre ne kerülne.
2. Mintha mindent és mindenkit a félelem hajtana. Alig van olyan pillanat, amikor az ember tudatosan vagy öntudatlanul ne rettegne valamitől vagy valakitől.
3. Alapvetően semmire nincs teljesen igazi magyarázat, sokszor kényelmesebb a valóságot jól összekeverni a képzelet világával.
4. Nem félek. Azt hiszem, a félelem teljes egészében a várakozásból, az előérzetből fakad. Hogy a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy elterveztük, hogy bajunk esik, rettegünk a ránk váró fájdalomtól. Mindez elmúlik, ha egyszerûen elfogadjuk, hogy vége. Nem is rossz tudni, hogy nincs jövő. Felszabadító.
5. A félelem... furcsa érzés. Ha belegondol, az emberek mindig rajtuk kívül álló dolgoktól rettegnek, sosem önmaguktól. (...) Az ember olyan dolgoktól fél, amelyek fölött nincs irányítása. A jövőtől, a sötéttől, vagy attól, hogy valaki megöli. Ezért nem fél önmagától, mert mindig tudja, mit fog tenni a következő pillanatban. Dan Wells
6. Nincs semmiről a világon olyan véleményem, amelyet orvul meg nem szúrna azonnal egy másik véleményem, nincs egy ítéletem, ami ne volna fellebbezés alatt, nincs egy érzésem, aminek az ellenkezőjét is ne érezném. Szép Ernő
7. A félelmek alapját nagyrészt az adja, hogy az ember nem a külvilágra figyel. Úgy könnyû félni, ha a fejünkben kavargó képekre figyelünk, és csak pörgetjük magunkban a rossz érzéseket. Richard Bandler
8. A félelem abból származik, hogy ott kint van valami, amit nem látunk, nem hallunk, nem érzékelünk. Ha látjuk mindazt, ami létezik, nem félünk. Tore Renberg
9. A félelem normális. A cél a félelem legyőzése, nem az elkerülése, vagy hogy úgy csináljunk, mintha sosem létezett volna.
10. A félelemnek nem kell feltétlenül valamilyen hiedelemhez kapcsolódnia, nem a hiedelem váltja ki a félelmet, hanem a félelem kerít magához egy hiedelmet, amit aztán kicifrázhat, a képzeletben megjeleníthet, és ezzel a félelem egyre nagyobbra növekedhet az emberben. Csányi Vilmos