Szívem megszokásból vár, fölém nem hajolhat már, végig hazugságokkal volt tele a két nagy szembogár.

Kapcsolódó idézetek

1. Látod, leszoktam már régen az álmokról, de így a szemem fáj a valóságtól. AWS
2. Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedő ajakkal kettős szívből szólnak. Biblia
3. Szívem, mely egyre azt dobogta, Rád vár s közönyt és hallgatást kapott cserébe, számodra most is nyitva, de ne nézz be, hisz odabent nem ég a régi láng már. Ma minden apró árulásodat jól látom, s hogy hibáztunk mind a ketten, hányszor hazudtál s én hányszor tettettem, még sincsen vád és nincsen bûntudat s egyszerre értelmetlen és üres lett, ami köztünk történt, hisz nem szeretlek. Kálnoky László
4. Szétfoszlott az ifjú remény s az álmok szivárványa is; aztán megtapasztaltam én, hogy az emberszív mind hamis. Emily Bronte
5. Több öregség kellene, egy nem elég, hogy megszokjam. Oravecz Imre
6. Egyvalakinek már régóta hazudok. Magamnak, mert az igazság megrémít.
7. Egyszerûen csak fáraszt az idő, hogy rajta kívül töltök éveket. Tőlem már nem, csak belőlem telik. Tóth Krisztina
8. Hazugságból sziklák, szíveden sebek, könnyekből lesz egy óceán. Ugyanúgy, mint régen, nem lesz, érzem én, mosolyogsz rám, mégis érzem, úgy fáj.
9. A kis hazugság bosszant, a nagy hipnotizál.
10. Az élet hazugságokból épült vár, amelyet lerombol az idő. Shan Sa