Születünk valahol, onnan általában elkerülünk máshová, majd továbbsodródunk. És megválaszolhatatlanná válik a kérdés: hol az otthon?

Kapcsolódó idézetek

1. Egy csomó oka van annak, hogy mivé válunk. És a legtöbb okról sejtelmünk sincs. És ha azt nem választhatjuk meg, hogy honnan jövünk, azt eldönthetjük, hogy hová tartunk. Stephen Chbosky
2. Valahonnan idejövünk, és aztán elmegyünk valahova. És hogy honnan jövünk, és hova megyünk, az mindig titok. Ez a titok mindig önmagában rejlik, és mások számára megoldhatatlan. Wass Albert
3. Nem tudok választani csendes otthon és zajos otthontalanság között. Mindig menni és mindig maradni kell. Így aztán sehová nem jutunk, miközben mindenhol megfordulunk. Gerlóczy Márton
4. Az életen úgy megyünk át és életre úgy jövünk, hogy: magunk sem tudjuk miként. Legalábbis én így jártam, s amint hallom, nincs a földön ember, aki tapasztalatból tudná, hogyan és hol született, erről csak a hagyomány révén tud, s az ráadásul gyakran nagyon bizonytalan. Ernst Theodor Amadeus Hoffmann
5. Születésünktől fogva távolodunk, és minden nappal egy kicsit messzebb kerülünk önmagunktól, mígnem aztán egyszer csak egyáltalán nem ismerjük ki már magunkat. Robert Seethaler
6. Megszokjuk a lakásunkat, létünk részének tekintjük, az élet aztán másfelé sodor bennünket, otthonunk pedig idegenné válik; múltunk a mögöttünk maradt reményekből, szokásokból, szenvedésekből áll, amelyek halványulnak, de nem tûnnek el, csak majd velünk együtt.
7. Egyre messzebb és messzebb húzzuk meg a határt, és minden alkalommal áthágjuk. (...) Meglepődnél, ha tudnád, milyen könnyû letérni a megszokott pályáról és kirepülni egy olyan helyre, ahol senki sem érhet el. Elveszíteni önmagadat - elveszni. Lauren Oliver
8. Ahol szeretünk, ott az otthonunk. Az otthon, melyet lábunk elhagyhat, de a szívünk soha. Oliver Wendell Holmes
9. Egyikünket sem kérdezték meg születése előtt, hogy hol szeretne a világra jönni, kitől szeretné tanulni az első lépéseit és életbölcsességeit, milyen sorrendben és sikerrel szeretne megbirkózni az élet nagy próbatételeivel. Hogy kik vagyunk valójában, és kinek gondoljuk magunkat, mégis ilyen sorsfordító apróságokon múlik.
10. A gyerekek mindig továbblépnek. Otthon laknak, azután továbblépnek, elköltöznek - és még ha később látogatóba is jönnek, vagy akár visszaköltöznek, az már soha nem lesz ugyanolyan. Azt hisszük, hogy lehet ugyanolyan, de nem lesz. Orson Scott Card