Szüntelenül ellentmondásos érzésekkel küzdünk, és úgy érezzük, szétszakítanak bennünket egymásnak ellentmondó vágyaink: hiszen egyszerre vágyunk a szabadságra és a közelségre. Alig adtuk át magunkat teljes valónkkal a szenvedélynek, a következő pillanatban már meg is ijedünk tőle.

Kapcsolódó idézetek

1. Félünk a szenvedélytől, s csak nevetünk a túl heves szerelmen, s azon, ki túlságosan szeret. Mégis, olthatatlanul vágyjuk az érzést. Jeanette Winterson
2. Bennünk él az a leküzdhetetlen vágy, hogy feszegessük a saját határainkat. Beletaszít minket a rideg sötétségbe, ahol a fájdalmak lakoznak, és küzdenek ellenünk.
3. A szenvedés gyakran annak az eredménye, hogy ellenállunk a tapasztalásainknak. Elégedetlenek vagyunk magunkkal, másokkal vagy egy adott helyzettel kapcsolatban, és azt kívánjuk, bárcsak másképp lenne. Amikor ellenállunk annak, ami van, rengeteg fizikai feszültséget hozunk létre a testünkben (mivel szembemegyünk a felmerülő helyzettel), és mentálisan kimerülünk (mivel megpróbáljuk megjavítani vagy megváltoztatni mindazt, ami felmerül).
4. A szabadság inkább érzelmi állapot. Annyi szál köt bennünket a világhoz, s a benne élőkhöz, a történésekhez, miközben éppen ezek határozzák meg létünket. A szabadságot inkább sóvárogjuk, mintsem megéljük. Életünk végéig azt reméljük, hogy beteljesül. Böszörményi Zoltán
5. Az elvétett szavakból és mozdulatokból végül összeáll egy ember. Nem az a bizonyos, akit szeretünk, hanem egy másik. Akit szeretünk. S megkezdjük keserves küzdelmünket, hogy egyesítsük e kettőt. A vágy gyakran elmossa a határt a két ember között, hogy aztán a kihûltség perceiben annál mélyebbnek érezzük a szakadást. Kolozsvári Papp László
6. Annyira vágysz valamire, olyan sokáig reménykedsz, míg már elfogy a remény, és a beletörődés lép a helyébe. Lassan el is felejted, mire vágytál. És akkor, mikor mégis megkapod, amiről már lemondtál, egyszerre érzel határtalan boldogságot és kínzó félelmet.
7. Hiába tagadjuk, az emberi érzelmek igenis bonyolultak. Egymásnak ellentmondó, gyakran megfejthetetlen vágyaktól vezérelt, sokszínû életet élünk. Guillaume Musso
8. Előbb-utóbb különbség mutatkozik aközött, amit szeretnénk, és amink van. És minél nagyobb a különbség, annál nyomasztóbb. Russ Harris
9. Így van ez, valahányszor elmúlik egy rég várt esemény; s belejátszik talán a fáradtság is, a szorongás, az izgalom. (...) Ellentmondásos érzelmek hatják át: magány, hiányérzet, hitetlenség és valamilyen homályos meggyőződés, hogy ez így van jól. Joanne Harris
10. Félünk szeretni. És nem alaptalanul. Levetni az önzés páncélját, s meztelennek maradni mások között, közönyös és könyörtelen én-őrültek között, veszedelmes. Müller Péter