Talán jobban jártunk, amikor kevesebbet gondolkodtunk és többet csókolóztunk. Az érettségivel éretlenné válunk az igaz szerelemre? A szívügyek terén a középiskola lenne a mérvadó?

Kapcsolódó idézetek

1. Talán az érettséginek nem is a tökély volt a lényege, hanem az, hogy együtt lehettünk.
2. Bárcsak többször lettem volna szerelmes! Szerintem a középiskolában legalább kétszer legyen szerelmes az ember. Jenny Han
3. Mikor a másik szívért küzdünk, ismerkedünk vele. Ellessük, mit szeret, mit nem, mit hogy szokott. De ha ez megvan, és házasság lett belőle, az emberek abbahagyják az ismerkedést. Ha a házasság előtt szerzett ismereteket érettséginek vesszük, akkor utána tanulni kell még a diplomáért, majd az egyetemi, végül a doktori fokozatért. Ez egy életre szóló út, mely során a két szív közelít egymáshoz.
4. Ha egy középiskolai osztályban nem tanuljuk meg elfogadni egymást, akkor később sem fogjuk. Kováts Laura Rozália
5. Nagyfokú éretlenségre vallana, ha csupán azért kötnénk egymással házasságot, mert szerelmesek vagyunk, és figyelmen kívül hagynánk a köztünk lévő spirituális különbségek jelentőségét. Gary Chapman
6. Nehéz középutat találni. Már kamaszkorban megszokjuk, hogy van egyfelől a szerelem, mely törékeny, mint a kristály és érzékeny, mint a virágszirom (...). Másfelől megszokjuk, hogy a fantáziáink korlátlanok és feneketlenek, bármit el lehet képzelni, sőt el kell képzelni, és ezzel föl is készítjük lelkünket a meleg élet elkövetkező fájdalmaira. Nádasdy Ádám
7. Ha valaki a "középiskolai életre" gondol, akkor az "élete csúcspontja" jut eszébe. És amikor az "élete csúcspontjára" gondol, a "középiskolai élete" jut az eszébe. Természetes, hogy így gondolják, hiszen a társadalom a gimis életet csupa rózsaszínben látja. Azonban én nem hiszem, hogy minden középiskolás "rózsaszínû" életre vágyna. Kell lenniük olyan embereknek, akiket nem érdekel a tanulás, a sport, vagy a szerelem. Kell lenniük olyan embereknek, akik "szürke" életre vágynak. Habár ez elég szomorú módja az életnek.
8. Gyerekként azt tanultuk, legyünk jók, osszuk meg a játékainkat, együk meg a zöldséget, és ha nem tudunk kedveset mondani, ne szóljunk egy szót se. De ha minduntalan elharapjuk a nyelvünket, egyre kevésbé fogjuk ismerni egymást. És, hogy kíméljük mások érzelmeit, eltitkoljuk a magunkét. És ha eltitkolod az érzelmeidet, előbb-utóbb megbánod. Ha őszinte vagy, nem te leszel a legnépszerûbb az "iskolában", de tisztelet fog övezni.
9. Olyan fiatalok vagyunk még. Nem annyira őrültség azt gondolni, hogy talán nem a gimis párunk lesz életünk szerelme.
10. Egy-egy adott döntés társadalmi támogatottságában sokkal nagyobb szerepe van az érzelmeknek, mint a vegytiszta tudásnak. Az érzelmek iskolája pedig az irodalom, a mûvészet, a színház és a vallások. Csányi Vilmos