Tanuld meg a múltat végképp elengedni, letenni a terhét és szabaddá lenni! Szárnyalni, mint sólyom, kecsesen az égen, ki a múlt ágait elengedte régen.

Kapcsolódó idézetek

1. Amikor a múlt végre elszakad tőled, engedd, hadd menjen. Aztán mássz le a toronyból, és kezdd el élni az életed hátralevő részét. Méghozzá boldogan. Elizabeth M. Gilbert
2. A múlt nagy kolonc, minél előbb meg tudunk tőle szabadulni, annál könnyebben kezdünk a szabadságban élni, repülni.
3. A lelked nehéz, az életed is nehéz, de fölfedezed, hogy szárnyaid vannak! Lassan megrebbented őket, elkezded mozgatni, egyre gyorsabban, és merészebben mozgatni - és fölszállsz! És elhagyod a földet, mocsarat, és minden bánatot, gondot, nehézséget. És szállsz! Repülsz! Tiéd a kék ég. És a csillagos ég. A végtelenség... Nem köt semmi. Sem a saját lelked, sem egy vesztébe rohanó világ, sem egy beteg társadalom gondja. Szabad vagyok - ez öröm. És ami még csodálatosabb érzés: végre hazataláltál! Müller Péter
4. A múltat nem lehet elfelejteni. Csak túl lehet lépni rajta. Hátra lehet hagyni. Hogy az lehess, akinek eleve lenned kéne, nem pedig az, akinek a történtek miatt érzed magad.
5. A megbocsátás olyan érzés, mintha levennének rólad egy terhet, így szabadon elengedheted a múltat, és továbbléphetsz az életben.
6. Veled akarom a múltat elfeledni, Az életen csak nevetni, Mert te megtanítottál szeretni. Anti Fitness Club
7. Tanulj meg elengedni, ahogy egy ujjadra hurkolt léggömböt szélnek eresztesz: hadd szálljon, legyen az égbolté, a felhőké. Ezt rendszerint akkor tudod megtenni, ha megpillantasz valamit, amit a léggömbnél fontosabbnak vélsz, és meg akarod fogni. Akkor a régit az útjára engeded. Észre sem veszed, hogy kinyíltak az ujjaid. Müller Péter
8. Végszóként csak elmondom, hogy mindent tisztán lássál, Nem lesz boldog ember, ki mindig a múltban vájkál, Tudom, kiölték az érzést, de te mindig talpra álltál, Az élet edzett, erős vagy, hát itt az idő, szálljál!
9. Öröm az, amikor az ember a nehezet, még a nagyon nehezet is, könnyûnek érzi. Repülésélmény. A lelked nehéz, az életed is nagyon nehéz. Minden elveszett. De fölfedezed, hogy szárnyaid vannak! Müller Péter
10. Elégek én ragyogva fényben, Szétáradok az összeségben, Magamat égbe ragadom, Az ősi honba visszatérek Tisztán és szabadon. Komjáthy Jenő