Tényleg demokráciát akarunk, vagy propagálni igyekszünk az annyira fontosnak tartott értékeinket: férfiak és nők egyenlőségét, a kisebbségek élethez és fejlődéshez való jogát, a szólás- és vallásszabadságot? A választási rendszer helyett inkább az egyetemes értékek összességéhez kellene ragaszkodnunk.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem a hatalomra kell hajtani. Arra kell hajtani, hogy azok az értékek, amikben hiszünk, érvényesek legyenek egy társadalmi térben. Beck Zoltán
2. Nevezhetjük ugyan hőn szeretett jogainkat elidegeníthetetlennek és egyetemesnek, ám ez korántsem jelenti, hogy automatikusan jogosultak vagyunk a demokráciára vagy akár az alapvető emberi jogokra. Nem, ezekért a dolgokért meg kell küzdenünk. Garri Kaszparov
3. Noha mára a demokratikus rendszerek általános választójogon építkeznek, valójában tömegek vannak kirekesztve a demokratikus döntéshozatalból, részvételből, mert nincsenek tudásaik, információik a politikai közösséget érintő ügyekről, történetekről. Nem férnek hozzá a demokráciához, így logikusan a szabadsághoz sem. Pető Péter
4. Nem a választások tesznek (...) bennünket szabadelvû demokráciákká, még csak nem is a többség uralma - ha az zsarnoki. A jog érvényesülése teszi, a hatalom megosztása, szabadságjogaink garanciái és a polgároknak az a joga, hogy közremûködjenek a hatalom gyakorlásában. A jog a köz harmadik oszlopaként erősíti demokratikus államrendünket. Ha nem sikerül érvényt szerezni neki, közösségünk összeomlik. Yvonne Hofstetter
5. Az emberek világszerte fokozatosan egyre inkább alapvető értéknek tekintik az egyenlőséget és az egyén szabadságát. Csakhogy ez a két érték ellentmond egymásnak. Az egyenlőség csak úgy biztosítható, ha megnyirbáljuk azok szabadságát, akik többel rendelkeznek belőle. Annak garantálása, hogy minden egyén azt tehet, amit akar, elkerülhetetlenül sérti az egyenlőséget. Yuval Noah Harari
6. A demokrácia legelsősorban arról szól, hogy akik azt alkotják: egyenlők. Nem egyformák, hanem egyenlők.
7. A következő évtizedben olyan gondolkodásmódok kérdőjeleződnek meg majd, amelyekkel együtt él az emberiség több száz, vagy több ezer éve. Új viták, nézeteltérések, mozgalmak és ideológiák bukkannak fel. Legszilárdabban rögzült feltevéseink egyikét-másikát újra kell gondolnunk vagy épp teljességgel elvetnünk. Együtt kell újra kitalálnunk, mit is jelent szabadnak vagy egyenlőnek lenni, hogy mit jelent a hatalom vagy a tulajdon birtoklása, sőt azt is, hogy mit értünk az alatt, hogy egy politikai rendszer demokratikus. A jövő politikája a legkevésbé sem fog emlékeztetni a múltéra. Jamie Susskind
8. Számoljon le minden nő azzal a tévképzettel, hogy a férfi értékek kívánatosabbak és értékesebbek! (Ezt is a média és az általa alakított korszellem sugallja.) A siker és a hatalom és a vezetés nem fontosabb a bizalomnál, háttérnél és a jó követésnél.
9. Hogyan uralkodik az erős a gyengén? Mi megengedett, és mi tilos? Hogyan uralkodhat a nép? Mik a kötelességeink egymás iránt? Úgy vélem, nagy változások idején érdemes visszatérni az alapokhoz, és mindenfajta konkrét politikai rendszertől függetlenül gondolkodni ezekről a fogalmakról. Ily módon esetleg képesek leszünk elképzelni egy magasabb rendû rendszert annál, amelyet örököltünk. Jamie Susskind
10. A demokrácia értelme, célja nem más, mint mindennemû állami abszolutizmus individualisztikus korrekciója. Igazság, igazságosság az egyéni erkölcs koronaékszerei, s ha összeütközésbe kerülnek az állam érdekeivel, olykor még államellenes hatalmak színében is feltûnhetnek, holott valójában az állam magasabb, mondjuk így: földöntúli javát tartják szem előtt. Thomas Mann