Tisztában volt vele, hogy a múlt nem tágít, és bármikor visszatérhet. A múlt árnyai bizonyára most is portyáznak, szimatolnak, tûvé teszik érte az egész világot, és napról napra egyre dühösebbek.

Kapcsolódó idézetek

1. Egyre zavaróbbnak érezte, ahogyan ezek az emlékek folyamatosan a felszínre törtek. Mintha a múlt sohasem ért volna véget, mintha az idő végtelenbe nyúló tornyának emeletén továbbra is minden újra meg újra megtörténne. Stephen King
2. Nem élhetünk úgy tovább, mintha mi sem történt volna. Mert ott van a múlt, és ez a múlt megmérgez mindenkit.
3. A múlt is bizonytalanná vált, és azóta is cseppfolyós, villódzó, néha szemrehányóan, néha szivárványosan remegő minden. Galgóczi Erzsébet
4. Igen, mindig a múlt. Ott van az, ami fáj, és amin nem tud túljutni az ember. Stephen King
5. Megpróbálhatjuk elrejteni a múltat, de úgyis visszajön, még durvábban, mint korábban. Rettenetesen.
6. Valami baj volt a világgal, az élettel. Valami sötét, félelmes árnyék feküdt rá mindenre, mint valami eloszlani nem akaró köd. És egyre sûrûbb lett. Margaret Mitchell
7. A múlt azonban olyan valami, ami nemigen hagyja elfelejteni magát. Ott ólálkodik körülöttünk, türelmesen várakozik, s csak az alkalmat lesi, hogy egy óvatlan pillanatban megszorongassa a nyakunkat. Leslie L. Lawrence
8. A múlt kísért, a jelen összezavar, a jövő halálra rémít.
9. A múlt gonosz kétéltû. Érzékeink számára egyszer s mindenkorra elveszett és holt, jelenléte és elpusztíthatatlansága azonban szívósan kitart az emlékezetünkben. Albert Einstein
10. A múlt emlékei váratlanul törnek az emberre. Nem lehet felkészülni a támadásaikra, nem tudjuk, hová ragadnak bennünket, csak abban reménykedhetünk, olyan helyre, ahová szívesen megyünk.