Túl régen volt, már majdnem nem emlékszem rád, Csak az éjszakákkal akad néha baj, Ahogy mindig rosszkor szól egy bizonyos dal, S minden hangban ott egy másik kép. Te gondolsz rám, Vagy az ördög van velem még?

Kapcsolódó idézetek

1. Miért nem voltam én jobb hozzád? Erre válaszolni túl nehéz, s a magány úgy fáj... Egyedül az emlék, ami bennem él, még mindig hallom csengő hangját. Téged elfeledni túl nehéz, minden téged vár. Caramel
2. Tegnap rólad álmodtam, Pedig már régen nem szoktam. Tudom én, lejárt lemez, és Mégis fáj, hogy így van ez. Tankcsapda
3. Ma éjjel az emlékeddel alszom vagy virrasztok, hisz` megtörtént már párszor, makacs fájdalommal kívánom a hajnalt, kérlek bocsáss meg nagyon hiányzol. Kovács Ákos
4. Írnék egy dalt is rólad, de nem tudok, Csak egy elkopott, ócska dallamot, Szeretném újra látni a színeket, Újra megtalálni, ami elveszett.
5. Volt már szebb, s tegnapom mind több lett, S nem tudom, hogy múlt el, csak néha néztem fel, Mennyiszer volt már nap, az alkalmak elmúltak, S te nem tettél mást, mint én, a semmit, úgy, mint én. Zorán
6. Álmodom még, hogy visszatér, És úgy, mint rég, velem lesz mindig. Hazug az álom, bármily szép. Õ nem jön már, s hiánya pusztít! Miklós Tibor
7. Vannak dolgok, mik hiányoznak, érzem, És néha rád gondolok, álmodozom ébren, Hogy milyen jó is volt egykor. Szorít a szívem. Az élet megy tovább, és nekem is tovább kell lépnem.
8. Ugye, gondolsz rám? Hiszen oly szomorú a halál, ha az emberrel nem gondolnak többé! Néha rossz voltam, nézzétek el. Tudom, ha a jó Isten akarná, boldogok lehetnénk, hisz oly kevés kell nekünk. Victor Hugo
9. A nappalt még csak jól bírom, emléked este fáj nagyon. Arcod ott dereng a falakon, a hangod szól egy szalagon. Nem lehet nem gondolni rád. Mindegy, vállalom vagy tagadom, de szent igaz, hogy akarom: nem tudok nem gondolni rád, nélküled üres lett a ház, néptelen.
10. Gyászos ez a dal, éppen engem hív, Minden múlt idő, már nem tudom, mit súg a szél. Érzem, itt a vég, nem is kezdeném, Jön a sötétség, rám hull, érzem én.