Túl sok szépségről maradunk le azért, mert elménknek túlontúl a foglyaivá válunk, nem pedig a szívünknek, a lelkünknek vagy a szellemünknek engedjük át az irányítást.

Kapcsolódó idézetek

1. Csak azt bírjuk, miről, ha kell, le tudunk mondani. Oly kincsnek, melyet nélkülözhetetlennek tartunk, nem urai, hanem szolgái vagyunk. Eötvös József
2. Oly sok minden van, amiről lemaradunk amiatt, hogy az idő foglyai vagyunk. De az élet maga az idő, és semmi más. Penn Jillette
3. A túl sok hatalom megbetegíti a lelket. Anthony Ryan
4. Ha ellenállunk szenvedélyeinknek, az inkább gyengeségünknek, semmint erőnknek tulajdonítható. Francois de La Rochefoucauld
5. Visszatetsző, ha túl sokat foglalkozunk magunkkal, hiszen az ter­mészettől kapott szépségünk megvetésére utal.
6. Minden azon múlik, hogy mennyire válunk a saját akaratunk rabjaivá. Ha képesek vagyunk ettől elszakadni, boldogabbak lehetünk. Erőss Zsolt
7. Nagyon gyakran mi kovácsoljuk a béklyókat, amelyek megkötöznek minket. Saját magunk rabjaivá válunk, és nem vesszük észre, hogy bilincseink nincsenek is hozzákötve megszállottságunk tárgyához. Boris Vallejo
8. Az állatok többsége az ember helyett a természethez alkalmazkodott, hagyjuk ott őket, ahová valók, mert minél többet ragadunk ki a természetből, annál kevesebb szépség marad a Földön.
9. Énünktől csak egy módon szabadulhatunk meg: ha annyira lefoglal minket valaki vagy valami más, hogy nincs időnk magunkkal foglalkozni.
10. Ez a lét talánya. Mikor lépjünk tovább, és mikor maradjunk. Ha túlságosan sokáig időzünk, álmaink vagy valaki más álmának foglyaivá válunk. Ha túlságosan gyorsan haladunk, soha meg nem állva élünk, mindenből kimaradunk, az egész életünk összemosódik tetteinkben. A jó élet pillanatokból épül meg - olyan alkalmakból, amikor hátralépve szemlélődünk, és valóban látunk. Látjuk az álmot és az álmodót. Mark Lawrence