Úgy emlékszem, Arnold Toynbee-nál olvastam, hogy az ember technikai civilizációjával nem fejlődött együtt az emberi szív civilizációja. (...) S azon is érdemes még elgondolkodni, hogy amikor az eszközök egyre tökéletesebbé válnak (ezt tapasztaljuk széltében-hosszában), a célok, amik nélkül pedig igazi emberi életet élni nem lehet, sok ember számára egyre inkább homályosak lesznek.

Kapcsolódó idézetek

1. A egyre fejlődő technológia egyre kényelmesebbé varázsolja életünket, ugyanakkor semennyivel sem tesz boldogabbá. Túl nagy a béke most (...), pontosabban nem is békéről van itt szó, hanem inkább mentalitásról, mely szerint a háborúk és a viszályok messze vannak, így felesleges is velük foglalkozni. Ez a gondolkodásmód azonban nem igazán tartható fenn sokáig, nemde? A társadalmunknak előbb-utóbb meg kell birkóznia azzal a ténnyel, hogy a világban mindenhol halál és szomorúság van.
2. A civilizáció (...) arra készteti az embereket, hogy szorosan összefonódó csoportokba álljanak össze; ezt a célját csak úgy érheti el, ha állandóan fokozza a bûntudatot. (...) Ha a civilizáció szükségszerû fejlődési folyamat a családtól az emberiség egészéig, akkor (...) a szeretet és a halál ösztönének örök küzdelme miatt e folyamat szorosan összekötődik a bûntudat növekedésével, amit egy bizonyos ponton túl az ember már alig tud majd elviselni. Sigmund Freud
3. Régen (...) leginkább abban hitt az ember, ami láthatatlan volt a számára. Mára viszont a civilizációs eszközök jóvoltából tömérdek dolog vált előtte láthatóvá, pazar tálalásban, minden percben. Az emberiség zöme roppant hálás ezért az ajándékért. Közben eszébe se jut, hogy épp a rengeteg látvány takarja még inkább azt, amit érdemes volna látni. Csoóri Sándor
4. A civilizáció élet és halál kérdése. Ez így kicsit fellengzősen hangzik, de valószínûleg igaz. Az emberek és emberi közösségek nem tudtak volna megélni ezen a bolygón, ha nem vették volna magukat körül - nem pusztán váraik, városaik és házaik falával, fegyverekkel, szerszámokkal, törvényekkel és intézményekkel, hanem - szimbólumok védőszféráival is: mítoszokkal és vallásokkal, hiedelmekkel és értékekkel, eszmékkel és teóriákkal, mûalkotások ragyogó csillagképeivel. Egyszóval, egy briliáns konstruktummal: civilizációjukkal. Hankiss Elemér
5. A civilizáció valamennyi "vívmánya" az ember boldogságának egy-egy darabkáját rombolta szét, míg aztán a lelkében nem hagyott egyebet, csak romhalmazt... a hit helyébe tudományos formulákat állított, még az Istent is valami elmés képletbe szeretné belegyömöszölni, hogy aztán a kezét dörzsölve ezt mondhassa: "Tessék, az Istent is meghódítottam." (...) Magát az életet, ezt az isteni zenét, annyit taglalták és magyarázgatták, hogy ma már a szegény "civilizált" ember, önmagától is megcsömörölve, azt sem tudja, merre induljon. Liviu Rebreanu
6. Valaki azt kérdezhetné, miért vágyik az ember (...) fejlődésre. Aki fölteszi ezt a kérdést, talán nem tud eleget az örömről.
7. A civilizáció hajnala óta az emberek sóvárogtak megérteni világunk alapvető törvényeit. Van valami nagyon különleges az univerzumunk határaival kapcsolatban. És mi lehetne különlegesebb, mint hogy nincsenek határai? Ezért nem lehet határa az emberi igyekezetnek sem. Mind különbözőek vagyunk. Bármily rossznak tûnjék is az élet, mindig lehet egy célunk, amit sikerre vihetünk. Amíg élet van, remény is van.
8. A civilizáció hajnala óta az emberek sóvárogtak megérteni világunk alapvető törvényeit. Van valami nagyon különleges az univerzumunk határaival kapcsolatban. És mi lehetne különlegesebb, mint hogy nincsenek határai? Ezért nem lehet határa az emberi igyekezetnek sem. Mind különbözőek vagyunk. Bármily rossznak tûnjék is az élet, mindig lehet egy célunk, amit sikerre vihetünk. Amíg élet van, remény is van.
9. Minden technikai fejlődésnek azt kellene szolgálnia, hogy még inkább emberek lehessünk, hogy több időnk legyen egymásra, hogy humánusabb életet élhessünk. Erre csak új tereket teremtünk magunknak, ahol bánthatjuk egymást, ráadásul eddig soha nem látott módokon. Ez szörnyû, és egyre értelmetlenebb.
10. Csak arra lehet számítani, hogy az emberek, különféle technikák révén, boldogok lesznek, de - mivel nem láthatják át mindazon eszközök mûködését, melyeknek tökéletesen ki vannak szolgáltatva - szabadok soha. Selyem Zsuzsa