Ugrás a tartalomra
Úgy fejlődtünk, hogy érdekeljen a törzsünk tagjainak véleménye rólunk, mert az számít. De úgy fejlődtünk, hogy tízezer ember véleménye érdekeljen? Nem úgy fejlődtünk, hogy ötpercenként kapjuk a társadalmi elfogadást. Egyáltalán nem erre az élményre fejlődtünk ki.
Kapcsolódó idézetek
-
Mindannyian fejlődünk. Nem feltétlenül azonos ütemben, hanem a saját ritmusunkban. Az az igazság, hogy ahogyan telnek az évek, tudjuk súlyozni a korábbi cselekedeteinket.
Papp Csilla
-
Mindenhez idő kell. (...) És ez az, amit a maga generációja olyan nehezen fogad el. Mind úgy nőttek fel, hogy elvárják, a dolgok azonnal a maguk kedve szerint alakuljanak. Elvárják, hogy az életük olyan legyen, amilyennek elképzelték. (...) De ehhez idő kell.
Jojo Moyes
-
Időre van szükségünk, amíg megtaláljuk saját stílusunkat vagy hangunkat. Senki sem születik kész egyéniségként. Személyiségünk eleinte azáltal fejlődik, hogy példaképeinket utánozzuk. Másolva tanulunk.
Austin Kleon
-
Vagyunk valamilyenek, annak megfelelően, ahogy neveltek, amik ránk ragadtak, illetve amiket eltanultunk másoktól. Aztán egyszer csak rájövünk, hogy nem jól csináljuk, és a boldogabb élet érdekében elengedhetetlen a fejlődés és a változás.
Kollár Betti
-
Nem arról ismerszik meg az ember, hogyan élt; nem arról, mennyire könnyen ijed meg egy hangtól, vagy hogy milyen könnyen mutatja ki az érzéseit. Az a legfőbb mérce, hogy mennyit hasznosít valaki abból, amit az élet tanított neki.
Brandon Sanderson
-
Ha valaki az emberek tetszését keresi, (...) döntésképtelenné válhat. Az ilyen ember folyton mások elismerését keresi, és amikor döntést hoz, soha nem a saját szívét követi. Elég szomorú, mennyire függünk más emberek elismerésétől és elfogadásától. Ha azért élünk, hogy mások tetszését elnyerjük, végül sosem lesz lehetőségünk a saját életünket élni. Azzal, hogy nem azt tesszük, amit mi akarunk, hanem amit mások akarnak, egyszerûen megengedjük nekik, hogy rajtunk keresztül éljenek.
-
A valóságban az élet minősége nem függ közvetlenül attól, hogy mink van vagy mit gondolnak rólunk mások. Ha van valaminek egyáltalán szerepe ebben, akkor annak, hogy mi hogyan érezzük magunkat és mit gondolunk arról, ami történik velünk. Hogy az életünket jobbá tegyük, az élményeinket kell jobbá tenni.
Csíkszentmihályi Mihály
-
Csak a technológia változott, mi magunk egy cseppet sem. Mi magunk úgy gondoljuk, genetikai örökség, hogy egy kicsi, kellemes közösség közepén ülünk, mindenki, mi is, elmondhatja véleményét, és hamarosan kialakul a biztos alapokon álló, megdönthetetlen közösségi tudás, ami segít, ha betegek leszünk, eligazít a politikában és minden létező egyéb bajunkban. Egy kattintás, és ömlik a tudás az ölünkbe. Drága szíveim, nem egészen így van. Sőt egészen nincs így! Az interneten mindenki véleménye megjelenik, természetesen azoké is, akik értenek a vitatott dologhoz, meg azoké is, akiknek nincs egyebük, csak a véleményük, de azt megosztják velünk. Meg kell tanulnunk, hogy az interneten kialakuló közösségi tudás, mert az azért itt is kialakul, lassan, fontosabb kérdésekben már néhány hónap, másokban évek alatt jelenik meg. És ha már megjelent, nem feltétlenül lesz bizonyítottan igaz, egyedüli, elfogadott, mert kialakulását is vélemények kísérik, és mindig akadnak néhányan, akik azt gondolják, nem úgy van.
Csányi Vilmos
-
Úgy fogadom el a dolgokat, ahogy vannak, nem pedig aszerint, hogy milyennek szeretném őket éppen most. Ezt fontos megérteni. Kívánhatom, hogy a jövőben másképp legyenek a dolgok, de az adott pillanatban úgy kell elfogadnom őket, ahogy vannak.
Deepak Chopra
-
Mások rólunk alkotott véleménye messze nem olyan fontos, mint ahogyan hisszük. A presztízsünket, hírnevünket és tekintélyünket érintő változásokra adott érzelmi reakcióink túlzottan erősek. Más szóval, még mindig a kőkorszaki szinten állunk ebben a tekintetben. Annak a tényleges hatása életünkre, hogy valaki az egekig dicsér, vagy éppenséggel besároz minket, sokkal kisebb, mint ahogyan azt büszkeségünk vagy szégyenérzetünk elhiteti velünk. Éppen ezért jobb, ha függetlenítjük magunkat ettől.
Rolf Dobelli