Úgy ítélem meg, hogy jó-e egy történet, hogy érzem-e azt, hogy elveszítek egy jó barátot, amikor a legutolsó oldalhoz érek, becsukom a könyvet, és nem veszem fel többé.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha egy jó könyvet először olvasok, az éppen olyan, mintha új barátot szereznék, s ha egy könyvet, amelyet ismerek, újra elolvasok, mintha régi baráttal újra találkoznám.
2. Az, hogy mi jó és mi rossz, rajtad múlik. A te döntésed, hogyan állsz egyáltalán hozzá, és minek könyveled el. Kollár Betti
3. Néha csak onnan tudom, hogy véget ér egy történet, hogy nem akad több szó, amit leírhatnék. Neil Gaiman
4. Mindenki veszít néha. Nem kapja meg, amit akar. Barátai, szerettei távoznak. Megbán korábbi döntéseket. Igyekszik, ahogy bír, mégis kudarcot vall. Nem a vesztés számít. Hanem a módja. Hogy mit kezd a vereségével. Scott Jurek
5. Néha jó, néha rossz, néha nem. Néha nem foglalkoztat semmi sem. Végül minden végső helyére kerül, maradok - ott, ahol voltam - egyedül. Vad Fruttik
6. Az emberek jönnek s mennek, besodródnak az életünkbe, aztán eltûnnek belőle, csaknem úgy, mint egy kedvenc könyvnek a szereplői. Mikor a végére érünk és becsukjuk, addigra a szereplők már mind elmondták a történetüket, és mi egy újabb könyvbe kezdünk, melyben újabb szereplők, újabb kalandok várnak. És akkor az ember azon kapja magát, hogy már az újakra figyel, nem a régiekre. Nicholas Sparks
7. Nem viselem el, ha egy történet befejezését nem tudhatom meg. Végigolvasok mindenféle jelentéktelenséget - ha egyszer belefogtam - pusztán lázas mohóságból, hogy bekebelezhessem a lezárást - akár édes, akár fanyar -, s bevégezzem, amit elkezdenem sem kellett volna.
8. Az, hogy valakit szeretek vagy utálok, nagyon fontos, de ezt a tapasztalataim alapján kell eldöntenem, és ha egyszer eldöntöttem, az hosszú időre érvényes. Csányi Vilmos
9. Ha valami klassz dolog történik velem, velünk, megpróbálom eltenni. Nem tudom pontosan, hogy kell, mindenesetre úgy próbálok rá gondolni, mintha lefotóznám, mintha megjegyezném a részleteket. Bármit, amit érzek, látok, hallok éppen akkor. Aztán már csak annyi marad, hogy bízom benne, ha kell, előjön magától. Vagy előhívom. Légrádi Gergely
10. Arról, hogy mikor kell befejezni egy kapcsolatot és mikor érdemes még tovább küzdeni érte, ódákat lehetne zengeni. Azt hiszem, akkor szabad csak "feladni", amikor már valóban minden tőlünk telhetőt megtettünk, és még mindig nem mûködik a dolog. Ekkor ez a lépés már nem egy kudarc lesz, hanem egy tudatos döntés. De vajon mikor jön el ez a pont? Azt mondják, a jó döntés az, ami után megkönnyebbülünk. Így igaz. Ha valami nem az én utam volt, az élet ez idáig mindig letérített róla. Belátással vagy erőszakkal, de mindig ez történt.