Ugrás a tartalomra
Úgy néz ki, számodra halott vagyok,
bár ez talán nem is olyan meglepő,
te tudod a legjobban, hogy
azt, amit velem tettél,
nem lehet kiheverni.
Kapcsolódó idézetek
-
A haláloddal meghalt egy részem, többé már nem vagyok teljes ember. Képtelen vagyok élni nélküled, és azt sem tudom, nélküled hogyan lehetek újra önmagam.
-
Halott vagyok miattad, s mit se bánod;
látod, hogy sorvadok, s nem szánsz miatta;
a szerelem bensőmet fölkavarja,
s mind keményebbé válsz, gyötör hiányod.
-
Te vagy messze a legjobb dolog, ami az életem (...) során történt velem. Az, hogy úgy halok meg, hogy tudom, hogy szerettek, és nem is akárki, hanem te szerettél (...), gyönyörû lezárása az életemnek.
-
Ha már reggel tudod, hogy hogyan fog kinézni a napod, egy kicsit halott vagy - minél pontosabban tudod, annál inkább.
Nassim Nicholas Taleb
-
És akkor azt mondtad, vége. Bár voltak baljós előjelek, de engem, talán, mert nem volt megfelelő az időpont, talán, mert nem volt illő az alkalom, váratlanul ért, és egyszerûen nem tudtam mit kezdeni vele. Méltósággal mondtad, és arra kértél, fogadjam el én is méltósággal, mert nem lehet rajta változtatni, meg nem is volna érdemes. De én nem tudtam elfogadni. (...) Annyira lekötötte a figyelmemet az igyekezet, hogy nem vettem észre: amit én veszteségnek vélek, az neked már nyereség. De amikor észrevettem, hogy az, és nem részegedsz meg tőle, hanem józan maradsz, és együttérzőn próbálod, ha nem is megszüntetni - mert megszüntetni nem szüntetheted meg -, legalább enyhíteni a fájdalmat, akkor észhez tértem, és attól kezdve hagytam, hogy segíts. Noha tudtam, ez a segítség már nem nekem szól, akinek még az vagy, aki voltál, hanem egy idegennek, aki már nem az neked, aki volt, de akivel együtt kell majd élnem, hogy te is ugyanolyan idegen légy nekem, és úgy gondoljak rád, mint valakire, aki volt, de már nincsen.
Oravecz Imre
-
Már nem mondhattam semmit, és nem is tehettem semmit (...). Azzal sem tudok jóvátenni semmit, ha elevenen mellé temettetem magam.
Örkény István
-
Tudom, hogy elmúlt már, talán én mégsem sírhatok,
Nem köszönök tőled el, mégis véget ér.
Százszor megbántam, mégis tudom, hogy így a jobb,
Belehalok, szívem már úgysem feled el.
Children of Distance
-
Azt mondtad, nem érzel már irántam semmit, és ez nagyon kellemetlen, mert én viszont igen. És lefogadom, hogy ezt te is tudod.
Cassandra Clare
-
Az ember sokszor azt se tudja pontosan, ami vele történt, nemhogy másokkal. Igaz, van, ami nem vonható kétségbe: például a halál.
-
Magad, belőlem haltad el,
de vagy, míg nekem vanni kell,
mert egylétünkben, anyagtalan
nincsed súlyát hordozom magam.
Birtalan Ferenc