Úgy tûnik, hogy olykor egy-egy pillanat minősége nem tükrözi a pillanatot magát - gyakran az adja meg a savát-borsát, hogy mi történt előtte és mi történt utána.

Kapcsolódó idézetek

1. Egy óra olykor több, néha viszont sokkal kevesebb, mint perceinek összessége. Stefan Klein
2. Néha a helyzethez való hozzáállás alakul át, máskor pedig maga a helyzet módosul. Nem lehet tudni előre. Eline Snel
3. A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak.
4. A legtöbb ember lassan változik. Olyanok, amilyenek, aztán egy idő után mások lesznek. De vannak, akik pontosan tudják, mikor változott meg az életük. (...) Vannak, akikben nem a jó indítja meg a változást. Történik velük valami, és attól a pillanatól kezdve minden, amire ránéznek, egészen másmilyennek tûnik, mint azelőtt.
5. A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak. Olyan ez, mint amikor valaki elmond egy történetet, amit te a saját szemeddel láttál, és egyáltalán nem azt meséli, amire te emlékszel. Talán valamilyen hatást akarnak ezzel kiváltani, meg akarják nevettetni a többieket, vagy le akarnak nyûgözni valakit. De néha egyszerûen csak így emlékeznek a történtekre. Számukra ez az igazság. Ilyenkor nehéz megállapítani, hogy te magad emlékszel-e jól, vagy a tiéd is csak az igazság egy változata.
6. Néha történik ilyesmi. Az ember átél valamit, és még sincs ott teljesen. Suki Kim
7. Az emberek olykor nem egészen azt mondják, amit gondolnak, de ha egy fotón elkapod a megfelelő pillanatot, az többet mond a valóságról.
8. Az idő is hozza és viszi a dolgokat, önkényesen, nemcsak mi állítjuk be cselekedeteinket és a jelenségeket az időbe. Van az, hogy a pillanat elhoz egy lehetőséget, s ennek pontos ideje van - s ha elmúlt a pillanat, egyszerre nem tehetsz semmit többé. Márai Sándor
9. Olykor azok az emberek, akik hosszú időt töltöttek együtt, egyszer csak azt képzelik, hogy egykor jobban mentek a dolgok, pedig nem. Az emlékek, még a rossz emlékek is megszépülnek, puhává érnek idővel, mint a barack a fán.
10. Néha úgy tûnt, hogy az egész világ órája pontatlanul jár, a szándékaink túl korán vagy túl későn valósulnak meg, az élet feltorlódó eseményeitől nem látunk tisztán, csak később amikor a por leülepszik, akkor jövünk rá, hol követtük el a hibát. Mary E. Pearson