Ugrás a tartalomra
Ülj ide mellém, kérlek! Nézzük, hogy táncol az élet!
Ahogy járja a táncát, fel fog kérni engem és téged,
És néha majd úgyis, párszor fáj minden csontod a tánctól,
De ha másnap is járod, a sebed begyógyul, és akkor látsz jól.
Kapcsolódó idézetek
-
Az élet olyan, mint a tánc: néha az egyikünk vezet, néha a másik, és ha az ember ügyesen csinálja, az egészből valami szépséges kanyarodik ki, még ha belülről néha nehéznek tûnik is a sok lépés és forgás.
Laurell Kaye Hamilton
-
Lesz itt minden, ígérem, ha felkelsz egy napon,
meglátod, ha odasétálsz, s kinézel az ablakon.
Utazgatunk, elmegyünk, csavargunk majd, te és én,
csak egyet tegyél meg nekem, gyógyulj fel a kedvemért.
-
Ilyen a világ, szinte az egyetlen lényeg,
Hogyha összeér az övé, meg a te térded.
Akkor már érted, akkor majd érzed:
Egy pillanat alatt összerak és szétszed.
Van pár szép seb itt a hátamon,
Van pár szép év itt a vállamon.
Vele jó volt, előtted is vállalom,
Veled jó, mert itt vagy és átkarolsz,
Mindenre válaszolsz, mindig rám vársz,
Én meg rád, akár egy táncház.
Pördülök veled, nézd derekad hozzám,
Ha könyv volnál, százszor újralapoznám.
-
Gyere, ülj ide mellém, hadd súgjak valamit!
A kapocs közöttünk, mi kettőnket alakít.
Nem kell más, nem érdekel senki,
Tőlem téged senki nem tud elvenni.
Hogy veled maradok-e? Tudod a választ...
Amíg csak élek, mindig nyújtom a támaszt.
Itt vagy mellettem, más nem számít,
Lelkem egy szikla, de szemed meglágyít.
Ha elmennél, nem lenne értelme
Folytatni, többé nem kelnék életre!
Children of Distance
-
Egyszer minden seb begyógyul. És talán ellentmondásnak hangzik, de egy nap hálás leszel a fájdalomért. Hiszen csak a nehéz pillanatokban adsz végre teret annak, hogy jobbra változtasd az életed.
Elias Baar
-
Aki az asztalon táncol, annak fáj igazán,
Õ ugrándozik a kamu parti vigaszán,
De aki belátja néha, hogy embernek lenni:
Éveket szenvedsz, pár perc jó, és ennyi.
-
A fájdalom továbbterjed, nőttön nő, és összetöri azt, ami jó. Az idő tényleg minden sebet begyógyít, de sokszor csak a sírban, s amíg élünk, valamennyi mindig velünk marad a fájdalomból, úgy éget, hogy tekergünk, forgunk, hátha lerázhatjuk. És miközben tekergünk, más emberré válunk.
Mark Lawrence
-
A tánc megtanított arra, hogy tiszteljem a másfajta embereket és az ő táncukat. A tánc mindig segít, ha háborog az ember lelke, ha jó kedve van, megszûnik a világ, nem létezik más, csak a zene, a mozdulat, a megnyugvás.
-
Mindannyian megsebesülünk néha, egyszerûen ez az élet rendje. De van egy trükk, amivel a fájdalmas dolgokkal is csodákat mûvelhetünk. Amikor a szívünk sebet kap, kinyílik, és fájdalomban élünk. Nehéz helyzetek során át fejlődünk. Ezért kell elfogadni minden nehéz és fájdalmas helyzetet az életben.
-
Az élet mindannyiunkat megsebez. Enélkül nem úszhatjuk meg. Most azonban ezt is megtanultam: a sebeink behegedhetnek. Sőt módunkban áll meggyógyítani egymást.
Veronica Roth