Ugrás a tartalomra
Vajon olcsó álmokkal és üres hazugságokkal áltatjuk-e magunkat akkor, amidőn azt képzeljük, hogy léteznek az istenek, pedig csak a vak véletlen és a vad változás mozgatja a világot?
Kapcsolódó idézetek
-
Egyébként sem szoktunk azzal foglalkozni álmunkban, hogy igaz-e, ami körülvesz. Egyszerûen bedőlünk a saját fantáziánk hazugságainak.
-
Kell az álom. Álmok nélkül csak a valóság létezik, és milyen valóság az, ami körülvesz minket?
-
Az ember várja a váratlant, és hisz a csodában. Aztán idősebbek leszünk, és az ártatlanság szertefoszlik. A való élet az álmok útjába áll, és ránk zuhan a felismerés, hogy nem válhatunk azzá, amivé akartunk; hogy talán meg kell elégednünk egy kicsit kevesebbel is. Miért adjuk fel a hitet önmagunkban? Miért hagyjuk, hogy tények és számok, vagy bármi más irányítsa az életünket az álmokon kívül?
Cecelia Ahern
-
Mennyire el tudjuk magunkkal hitetni, hogy a mi döntéseinktől, a mi akaratunktól függ és mozog a világ!
Háy János
-
Ha nem irányítjuk a sorsot egy magasabb rendû érték felé, ha a véletlen az úr, sötétségben tapogatózunk, a vak szörnyû szabadságát mondhatjuk a magunkénak.
Albert Camus
-
A világ lehet fantazmagória és a létezés talán csak csupa álom, de ez az álom vagy fantazmagória számomra elég valóságos, ha az értelmet helyesen használva soha nem csap be minket.
Gottfried Wilhelm Leibniz
-
Az egyszerû vágyak egyszerû utópiákat szülnek. Ha éhesek vagyunk, fényûző vacsorákra ácsingózunk. Ha fázunk, lobogó kandallót képzelünk magunk elé. Ha betegségek gyötörnek, örök fiatalságról álmodunk. Ezek a vágyak mind feltûnnek a régi idők utópiáiban, amikor az élet vad, kegyetlen és rövid volt.
Rutger Bregman
-
Az a benső érzés, amely elhiteti velünk, hogy szabadon teszünk meg vagy nem teszünk meg valamely dolgot, puszta illúzió. Ha cselekedeteink valóságos indítékaiig hatolunk, azt találjuk, hogy azok nem mások, mint a hatalmunktól mindig független akaratunk és vágyaink szükségszerû következményei.
Jean Meslier
-
Életünket vak erők, s nem a tudat és a megfontolás alakítják.
Pléh Csaba
-
Hiába szeretnénk örökbecsûvé tenni az élet ritka, szép, örömteli pillanatait, a suhanó idő elveszi az élet szépségeit, s a múltból csak a kudarcok maradnak meg, az álom illúziójából a valóságra ébredünk, amely azonban rémisztő és sivár.