Valami mindig húz, a mellkasom szorít, Nem kapok levegőt, úgy érzem, nem jó így, És akkor van, hogy haza nem akarok menni, Mert otthon azt érzem, hogy összenyom a semmi. Az utcán kóválygok, ha nincsen velem senki, Ha mégis lenne, egyedül akarok lenni. Magam sem értem, mindig el akarok menni, Nincs úti célom, csak a valahova, ennyi.

Kapcsolódó idézetek

1. Akárhol vagy, azonnal el akarsz onnan menekülni. Minden szorongással tölt el, és egyszerre csak észreveszed, hogy nem is rajtad múlik a dolog. Nem te vagy, aki el akar menni, hanem a helyek akarnak megszabadulni tőled. Eltaszítanak maguktól, mintha azt mondanák neked, hogy nem vagy odavaló. De senki sem magyarázza meg nekem, hogy hol a helyem. Frank Schätzing
2. Menni vagy maradni? A szívem mindig visszahúz. Csak élni kéne hagyni, de országomban lettem túsz. Menni vagy maradni? Kérlek, légy, ki visszahúz! Én szeretnék maradni, de nem bírok el ennyi súlyt.
3. Meg akarlak tartani, hozzád akarok tartozni. Utadat akarom állni, el ne mehess. Azt akarom, hogy erőtlen legyél, kiszolgáltatott, magatehetetlen. Hogy csak én kelthesselek életre. (...) Hogy mindig csak belőlem lélegezhess... Szilvási Lajos
4. Valami hajszol engem. Mintha mindig elszalasztanék valamit. Utánakapok, megszerzem, és akkor kiderül, hogy nem volt semmi. És én megint másvalami után kapkodok. Előre tudom, hogy ugyanúgy végződik majd az is, mint a másik, de nem bírom kihagyni. Hajszol, üldöz, aztán egy ideig elfoglal, de megint csak elhagy, és marad az üresség; olyan ez, mint az éhség, mindig újra elfog. Erich Maria Remarque
5. Honvágyam van egy olyan hely után, ami talán nem is létezik. Ahol a szívem csordultig megtelik. A testem kényeztetik. A lelkem megértik. Szőcs Henriette
6. Mostanában annyi ajtó csukódik be mögöttem... És én néha szeretném, ha ez egy kicsit lassabban menne. Visszamenni nem akarok, hiszen az ajtók csakugyan bezáródnak, és az ember nem is mehetne vissza. És én csakugyan a magam útján akarok továbbmenni. De hát néha kifulladok egy kicsit, és olyankor szeretném azt mondani, hogy - állj... csak egy pillanatra... csak egy percre állítsuk meg, kérem, a világot... csak addig, míg hozzászokom egy kissé, hogy ott legyek, ahol vagyok.
7. Vágyok valamire, ami különleges. Valamire, ami egyedi, ami szeret, amit szerethetek. Valamire, ahol minden csak úgy jön. Nincs játszma, se kényszer, csak úgy jön, nem kérdez, és elvisz magával oda, ahova soha nem akartam eljutni. Amitől mindig is rettegtem. Valójában nem is bánnám. Úgyis kezd unalmas lenni az, ami van. Oravecz Nóra
8. A hiány érzése összenyomja az ember mellkasát, és levegőt se tud venni miatta. Minden összeomlik kívül és belül, ami addig szilárd volt, és az ember azt hitte, lehet rá építeni. Ara Rauch
9. Nem hallom a hangod még egyszer Nem érzem, ha mellettem lélegzel Bárhová is tartanánk, még most is ég a láng Hol jársz, hol leszel, lehet, téged más ölel Megmérgez a félelem Nélküled úgysem létezem. Children of Distance
10. A torkom összeszorul, Járni alig bírok, Az útra napfény borul, Ha rád gondolok, sírok. Nincs már miben hinnem, Ráuntam a tájra, Nekem senkim sincsen, Most látsz utoljára. Vad Fruttik