Vállalod a hiányosságaidat, vagy nem vállalod? Ez mind szabadság kérdése. És abban a pillanatban már tudod, hogy ha kimondod, hogy emberként élsz, és van az előnyeiden túl egy csomó hiányosságod is, de hála istennek ezt felismerted - onnantól kezdve már nem érzed magad feszültnek. Tehát a hiányosságok kimondásával a mindenkori feszültséged csökken, majd megszûnik. És elkezdhetsz spontánul élni. Ez nagyon izgalmas lehetőség!

Kapcsolódó idézetek

1. A felvállalásnak van egy annyira felszabadító hatása! (...) Annyi energiát tudsz meríteni abból, ha felvállalod a gyengeségedet! És ekkor jössz rá, hogy mennyit emészt, ha egyébként úgy próbálsz tenni, mintha minden tökéletes lenne.
2. A szabadság nem más, mint egyfajta hajlandóság arra, hogy bármit megtapasztaljunk, és az a képesség, hogy mindezt szenvedés nélkül tegyük. Más szóval, minél jobban ellenállsz annak, hogy megtapasztald önmagad és az élet egészét, annál kevésbé leszel szabad. Minél inkább azt érzed, hogy irányítanod kell az elmédet és az érzelmeidet, mert azok kizárólag "pozitívak" lehetnek, annál kevésbé leszel szabad. Sandy C. Newbigging
3. Bátorság kell ahhoz, hogy tisztán akard látni önmagad. Ha nem békélsz meg teljesen azzal, aki vagy, folyamatos feszültségben fogsz élni. Amint belátod, hogy nem érdemes becsapni magad, szabaddá válsz.
4. Megszûnik a muszáj, a kell, a kötelesség, ehelyett lehetőségeid vannak. Lehetőséged van másként élni. Ez a szabadság. Csernus Imre
5. Maguktól jöttek a feltáró kérdések: ki vagyok? Mit akarok kezdeni magammal? Jöttek az ésszerû felismerések is: őszintén megvallottam magamnak jó, de még inkább a rossz tulajdonságaimat. Törekednem kell a negatívumok kiküszöbölésére, de ne feledjük: hibátlan, tökéletes ember nincs. Olyannak kell elfogadni magamat, amilyen épp vagyok. Ha kiismerem magam, egyre jobban megértem a világot is. Milyen jó is a bölcs embernek, aki egy rövidke beszélgetésből kiszûri, apró, árulkodó jelekből felismeri a jövőt! Mennyi bonyodalomtól menekül meg így! Reményik László
6. Próbáld ki: egy héten át ne ítélkezz senki és semmi felett! Amikor legközelebb találkozol valakivel, aki sokat beszél, költekezik, folyton panaszkodik vagy nem dolgozik, akkor mondd halkan magadnak: "Teret engedek neked arra, hogy úgy tapasztald meg az életet, ahogy te választod. Nem tartozik rám, hogy ítéletet hozzak feletted." Így sokkal derûsebb lesz az életed. Andrew Matthews
7. Ha a "boldognak lenni és boldognak maradni" illúzióját feladod, és elfogadod, hogy életed és kapcsolatod célja nem más, mint hogy az évek folyamán "teljes" emberré válj, akkor nagyjából realisztikus elképzelésed lesz mindarról, amit elvárhatsz. A konfliktusokat ekkor már nem fenyegetésnek tekinted a kapcsolatra nézve, hanem elfogadod, hogy hozzátartoznak; segíthetnek neked abban, hogy a teljesség felé vezető úton továbbhaladj.
8. Sok emberből (...) egyszerûen hiányzik a függetlenség, a szabad vélemény, az önálló állásfoglalás utáni vágy - röviden szólva, az ilyen embernek nincs egyénisége. Akinek van, az vagy össze tudja egyeztetni a társadalom összegyéniségével, vagy nem. Ha igen, akkor önként alkalmazkodik, tehát lehet szabad. Ha nem, akkor kényszerûen alkalmazkodik, vagy fellázad. Benedek István
9. Felszabadító érzés valakivel megbeszélni a problémákat, elmesélni az örömeinket, a bánatunkat. Milyen könnyû lesz egy ilyen beszélgetés után az ember lelke, mennyi energiát és inspirációt ad! R. Kelényi Angelika
10. A szabadságot az adja meg, amikor felismerem, hogy lehetőségeim vannak. Mondjuk hazudni magamnak, vagy nem. Felismerem, hogy semmi sincs rám kényszerítve. Én döntök. Ez a szabadság. Csernus Imre