Végül is elfeledlek. - Éppen úgy, Mint annyi mást: - fontosat, napi gondot, (Mert az voltál.) - S mint mellékest, bolondost, - Egy nap a kettőnk ügye is avult, Dohos, molyrágta, ronggyá foszlott múlt lesz!

Kapcsolódó idézetek

1. Rongyos lett az ingem, foldozd meg. Rövid az örömöm, toldozd meg. Kösd meg a nyakkendőm, kibomolt. Emeld fel a szívem, leomolt. Páskándi Géza
2. Én szenvedek, s pedig miattad, Miólta szívem elragadtad, Édes kegyetlenem! El-elhalok, mihelyt te jutsz eszembe. S így kell talán e gyötrelembe Örökre sínlenem. Csokonai Vitéz Mihály
3. Hát igen, szeretlek (...). Te persze még csak nem is sejtetted, de ebben én vagyok a hibás. Különben nem is fontos. Te azonban éppen olyan ostoba voltál, mint én. Próbálj meg boldog lenni. Antoine de Saint-Exupéry
4. Kérdés, szerelem volt-e ez tényleg. Az volt. Mert fáj. Mindegy, most nincs más hátra, mint hordozni (...) a gyászt, tûrni a fájdalmat csöndben és titokban. Elmúlik. (...) El szokott múlni.
5. Úgy telik el az életünk, hogy időről időre elfelejtjük saját magunkat: eltemetjük azt, akik voltunk. Egy idő után mindannyian kimondhatatlanul belefáradunk abba, amik vagyunk, és amik voltunk. Javier Marías
6. Előbb-utóbb úgyis holtan végzi az ember. (...) És nagyjából ennyi az egész. Éled az életed, igyekszel, amennyire csak telik tőled, de igazából úgysem számít, mer` a végén úgyis csak meghalsz. Terry Pratchett
7. Hangozzék bár kegyetlenül, unottan. Egy szó elég. Nem értem félre majd. Ami eszedbe jut - pont az legyen. Mondd ki! De jól vigyázz. Végül még elhiszem. Karafiáth Orsolya
8. Majd egyszer... nagy bőgés után, Vagy egy kacaj közt. Vagy csak magára nézek, kedves, Ha egy lemez lejárt. Vagy, vagy csak úgy, Egy cigaretta közben. Este majd. Vagy délután. Vagy délben. Nem tudom. Holnap talán már. És talán soha. Mi az? maradjon! csak tovább ne álljon. Várjon. Talán csak percig. Várjon. Várjon. Szép Ernő
9. Egyszer véget érnek múló napjaink, Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink. Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk, De még addig mindent újra kezdhetünk! Máté Péter
10. Feledj el és szeress akárkit; Vádolni nem foglak soha. Csak megsiratlak, eltemetlek, De soha, soha sem feledlek!... Neved lesz ajkam végső sóhaja. Reviczky Gyula