Vígan! az ó év haldokol, Nevessünk mint örökösi, - Pedig bizony semmit se hágy Annak, ki végpercét lesi. Hajrá fiúk! ez a pohár Az évért, mely kiszenvede; Emléke fönn lesz holnap is... Egy kis mámor futó köde.

Kapcsolódó idézetek

1. Ó, mi szép az ifjúkor, csak gyorsan elszáll, mindhiába! Vígan élj, gondolj a mára: hátha rosszabb lesz a holnap. Lorenzo de` Medici
2. Évre év jön, évre év megy, minden új és minden ódon. Mi rossz és jó, meg ne tévedj, vésd eszedbe minden módon. Bízni balga, félni dőre: nincs hullám, mely el nem illan. Bármi csábit, hajt előre, légy közömbös holtodiglan. Mihai Eminescu
3. Évre év jön, évre év megy, minden új és minden ódon. Mi rossz és jó, meg ne tévedj, vésd eszedbe minden módon. Bízni balga, félni dőre: nincs hullám, mely el nem illan. Bármi csábit, hajt előre, légy közömbös holtodiglan. Mihai Eminescu
4. Évre év jön, évre év megy, minden új és minden ódon. Mi rossz és jó, meg ne tévedj, vésd eszedbe minden módon. Bízni balga, félni dőre: nincs hullám, mely el nem illan. Bármi csábit, hajt előre, légy közömbös holtodiglan. Mihai Eminescu
5. Siess élni, mig lehet, siess! Mert ki tudja, holnap hogy mi lesz. Hány van, a ki víg legény ma... Dal van ajkán. S holnap aztán Szíve nem ver, hideg ajka néma. Reviczky Gyula
6. Nincs, mi örök, ne reméld! Int erre az év meg a perc, mely elviszi szép napodat. Quintus Horatius Flaccus
7. Fut az idő és elsodor vad árja Minden gyönyört és minden bánatot; Mindazt a sír örök sötétje várja: Mit a lét múló fénye áthatott, A gyermek férfivá sietve érik, Gyorsan redőkbe süllyed mosolya... Jövőm` a szem hiába látja végig: Húsz éves többé nem leszek soha! Rudnyánszky Gyula
8. Menj, karmos év. Menj, balsorsot hozó. Mélyre zuhanj az elmúlás ködében. Utánad nézek sújtottan, sötéten. Áprily Lajos
9. A tegnapokkal fogy az élet, A holnapokkal egyre nő, S szemedben mégis mindörökké A mának arca tûn elő. (...) Ezért ha illan ez az év is, S a múltba szállva szétomolt, Lelkedben ott a kincs örökre, Amely valaha benne volt. Mihai Eminescu
10. Õk nem öregszenek, mint mi, megmaradottak, Sok év rosszallása, vénkor nem bír velük, Mikor a nap leáldoz, s ha felvirrad a nap, Rájuk emlékezünk. Laurence Binyon