Ugrás a tartalomra
Vigasztalanul tévelyeg, aki hosszú életre nagy terveket sző, ahelyett, hogy napjainak kötelességét megtenné úgy, mintha minden nap, amit él, az utolsó lenne.
Kapcsolódó idézetek
-
Vannak olyanok, akik nem a meglevő életüket élik, hanem minden erejükkel egy másik, leendő életre készülődnek; ezzel fecsérlődik el az az idő is, amit a magukénak mondhatnának.
-
Nagy időpazarlással keresik a fölöslegest, és sokan élték le az életet úgy, hogy csak az élet eszközeit keresték? Vedd szemügyre az egyént, vizsgáld az összességet: nincs, akinek élete ne a holnapra irányulna. Hogy mi rossz van ebben, kérded? Végtelen sok. Hiszen nem élnek, hanem élni készülődnek. Mindent elhalasztanak. Még ha odafigyelünk, akkor is lehagy bennünket az élet; így pedig, ha késlekedünk, elfut mellettünk, mint valami idegen; az utolsó napon ér véget, de mindegyiken elvész.
Lucius Annaeus Seneca
-
Valamennyien képzelődünk, aztán leéljük az életünket úgy, hogy a terveink szépen hozzánk öregednek. És az egészből csak annyi lesz, hogy a múltat szépítjük vele.
-
A legjobb és legbölcsebb embereket, sőt legjobb és legbölcsebb tetteiket is nevetségessé teheti az, aki abban találja életének célját, hogy mindenből tréfát ûz.
Jane Austen
-
Fontos teendőimet halogatom, ráérősen, álmodozom a jövőről, mint a gyermek, aki - ha terveit nézem, hogy mi mindent akar átélni életében - hatezer évre rendezkedik be, nem hatvanra.
Karinthy Frigyes
-
Az, aki azt hiszi, hogy boldogul a többiek nélkül, téved, de az, aki azt hiszi, hogy a többiek nem tudnak boldogulni nélküle, még jobban téved.
-
Szánalmas ember és szánalmas nemzet az, amelyik csak leül, és siratja önmagát, mert az élet nem ütött be úgy, ahogyan várta.
Margaret Mitchell
-
Aki nem tud mosolyt hazudni, azt az emberek unalmasnak ítélik; aki nem tud minden léhaságon szívből örülni, azt az emberek büszkének, különösnek tartják.
Gaál Mózes
-
Az ember megtervezi az életét, ami éppen ettől válik unalmassá. Ami kiszámítható, az sosem érdekes.
Chuck Palahniuk
-
Az ember annyi mindent átvészel, hogy abba a tévedésbe esik, hogy bármit át tudna vészelni.
Elias Canetti