Ugrás a tartalomra
Visszaemlékezett arra a napkeleti királyra, aki meg akarta ismerni az ember történetét, s egy tudós ekkor ötszáz kötetet hozott neki. De a királyt nagyon elfoglalták az ország ügyei, és megparancsolta, hogy az ötszázkötetes anyagot sûrítsék össze. Húsz év múlva visszatért a bölcs, és a történelem akkor már csak ötven kötetből állt. De a király időközben túlságosan megöregedett ahhoz, hogy ennyit olvasson, ezért megint ráparancsolt, hogy fogja rövidebbre a tudományát. Ismét eltelt húsz esztendő, és az ősz, öreg bölcs megjelent egy kötettel, amely mindazt magába foglalta, ami a királyt érdekelte. De a király halálos ágyán feküdt, és még arra sem maradt ideje, hogy azt az egy kötetet elolvassa. Ekkor a bölcs egyetlen mondatban tömörítette számára az ember történetét. Ez így szólt: született, szenvedett és meghalt.
Kapcsolódó idézetek
-
Életének nagy ügye az volt, hogy gyûlölte az emberiséget. Gyûlölete kérlelhetetlen volt. Világosan látta, az élet rettenetes s nem egyéb, mint csapások sorozata. Királyok ülnek a nép nyakán, háborúk gyötrik a királyokat, pestisbe rohan a háború, éhínség követi a pestist, s az egész együtt vészes ostobaság. Világosan látta, hogy a létezés puszta ténye már magában véve büntetés. Látta, hogy a halál megváltás, tehát ha beteget hoztak elébe, ő meggyógyította. Voltak szíverősítői és italai, amikkel meg tudta hosszabbítani az aggastyánok életét. Talpra állította a bénákat és arcukba vágta: íme, lábra állítottalak. Hát csak vándorolj sokáig a siralom völgyében! Ha szegényt látott, aki már haldoklott az éhségtől, odaadta neki utolsó garasait, s ezt dörmögte: Élj, nyomorult! Zabálj! Tartsd ki sokáig, én nem rövidítem meg rabságodat! Aztán elégedetten dörzsölte kezét, mondván: minden rosszat megteszek az embereknek, amit csak megtehetek.
Victor Hugo
-
Ahogy öregedett, sok mindent megtanult, de bölcsebb nem lett. Valójában úgy érezte, egyre többet tud, és egyre kevesebbet ért.
Ken Follett
-
Ha ránéznénk a világirodalmi termésre az elmúlt ötezer évben, akkor legalább kétharmada két tárgyról szól, a szerelemről és a halálról, mert ezt a kettőt nem tudjuk feldolgozni egész életünkben.
Nyáry Krisztián
-
Tudod, fiú, a bölcsességhez élettapasztalat kell, hogy sok mindent megélj, de ez még nem elég, a szívedbe kell zárnod, amit megéltél. Van olyan sokat látott ember, aki hatvan év alatt sem szerez több bölcsességet, mint egy csecsemő, viszont akad olyan, aki akár tíz-húsz év alatt is megtölti a szívét.
-
Éppen azért kellenek újabb és újabb könyvek, mert a többezer éves örök dolgok is másmilyenek egy olyan ember számára, aki már tudja, hogy volt egy római birodalom, aztán össze is omlott, volt francia felvilágosodás, majd Napóleon, volt fasizmus, volt kommunizmus, azok is összeomlottak, csak azt nem tudja, hogy akkor most, ma mi van. Ezt nem a regényekből fogja megtudni, de azt igen, hogy az élet ma miképpen nagyszabású dolog.
Mérő László
-
Az erős emberek meghalnak, és örökségük szétfoszlik. Végül minden darabjaira hullik, és csak az emlékek maradnak. Mindig is a halál volt a királyságok és a birodalmak ellensúlyozója. Mindig ez szorította korlátok közé a nagy emberek befolyását.
Darren Shan
-
A múlt, a jövő és az az álomként felködlő pillanat kettejük között - mind egyetlen birodalom, mely egyetlen, halhatatlan napig él.
Tudni ezt Bölcsesség.
Használni maga a Tudás.
Clive Barker
-
Megoldván a természet rejtelmeinek és a polgári bölcsességnek minden feladatát, meghalt; beteljesedett rajta a természet törvénye: minden összetettnek fel kell bomlania.
-
Egy királynak bölcsnek kell lennie. Egy királynak tiszteletet kell parancsolnia. Egy királynak tökösnek kell lennie.
The Witcher c. videojáték
-
Minden, ami létezik, nemcsak nem elvetendő és megszólható, hanem bölcs dolog, az egyedüli okosság. Napóleonnak volt joga lemészárolni milliókat: s ez bölcs volt. De az ő gyomorrákjának is éppen annyi életjogosultsága volt, mint neki magának. S ez is bölcs volt.
Kosztolányi Dezső