Ugrás a tartalomra
Voltam én már jöttment, mindenféle szerzet,
Az egyik jelző megsebzett, a másik örömet szerzett.
Akármilyen nyelven értenek a szentek,
Valahogy a végén majdcsak eltemetnek.
Kapcsolódó idézetek
-
Bárhogy volt, mindent megtettem,
Látom már, el kell engednem.
Eltûnt egy részem,
Mindennek vége.
-
De hová juték? hisz örömünnep van ma...
Ünnep? igen, az van; de öröm nincs jelen:
Nevem ünnepét én - zárkozván magamba -
Ti, kedves halottak, tinektek szentelem!
Arany János
-
Áldottak mind, kik nekem örömet szereznek életem végső napjaiban...
Áldott ő, ki fogja majd a kezem abban a percben, amikor elmegyek.
Ljudmila Ulickaja
-
Az örömnek bánattal van vége, és a bánatnak örömmel. Tehát egyforma sok van belőlük.
Wass Albert
-
Bármibe fogsz, egyszer vége szakad. Minden vízfolyás egyszer végéhez ér, minden tûz egyszer kialszik, minden edény egyszer eltörik, kő szétporlad, halandó meghal. Attól boldog az ember, hogy a világot megismeri, s nyomot hagy maga után.
Csingiz Ajtmatov
-
Megyek szerelmesen,
szerelmesen, hát boldogan, viszem sorsomban, amit tudok és amit nem tudok. Én úgy élek minden pillanatomban,
hogy a következőben meghalok.
Juhász Ferenc
-
Indul a menet.
Én elöl,
s követnek, akik sírva sírnak,
s mögöttük, akik sírni örülnek
behantolásán minden sírnak.
Szilágyi Domokos
-
A mély gyûlölet szavai majdnem olyan jól estek, mint valamikor azok a másféle szavak. Érdemtelen voltam bár azokra és ezekre is. Nagy, önző kegyetlenséggel kívánom, hogy gyûlöljön tovább is. Még nekem is jól esik és jó hinnem néha, hogy valaki - gyûlöl.
Ady Endre
-
Abban is van mindig valami öröm,
Mikor valakit hátam mögött hagyok.
Valakit, valamit.
Fogva tartottak, lekötöttek.
Most újra magam vagyok.
Balázs Ferenc
-
Vereség... Győzelem... Nemigen tudok mit kezdeni ezekkel a kifejezésekkel. Van lelkesítő győzelem, és van lealjasító győzelem. Van gyilkos vereség, és van vereség, amitől felébredünk.
Antoine de Saint-Exupéry