Téma
Bátorság próbája idézetek
-
Eddig nem tudtam, hogyan kell idegenekkel beszélgetni. De ha jobban belegondolsz, senki sem tanítja meg nekünk, hogyan is kell ezt csinálni. Oké, elméletileg az élet megtanít rá, de rengeteg emberrel találkoztam, akiknek ez egyáltalán nem megy: nem tesznek fel kérdéseket, összevissza fecsegnek, nem figyelnek, félbeszakítanak, vagy túl sokat kérdeznek, miközben magukról semmit sem mondanak.
-
Vannak helyek, ahol a tudattalan határos a tudatossal. A nappaliban ülünk, és ebédelünk. Közben nem vagyunk tudatában, hogy néhány méterrel távolabb, a szomszéd lakásban egy másik ember ül, és szintén eszik valamit. Néha talán valami különös kaparászást hallunk a padló felől, és emiatt újból eszünkbe jut, ami a falakon kívül van. A testünkben is vannak olyan területek, amelyekről egyszerûen semmit sem tudunk. Szerveink egész napos munkájából semmit sem érzékelünk. Megeszünk egy szelet tortát: a szánkban még érezzük az ízét, a nyelés első centimétereinél még érzékeljük az állagát, aztán sutty!, eltûnik az étel. Innentől minden megszûnik azon a területen, amit tudományosan-tényszerûen simaizomzatnak nevezünk.
-
A fiúk lelke túl nagy ahhoz, hogy beérjék a családdal, horizontjuk pedig tágabb, mint amilyet egy család nyújthat nekik. Tinédzseréveik közepe táján a srácok ki akarnak lépni oda, amit úgy hívnak, jövendő - de ehhez az kell, hogy létezzen is egy hely, ahová kiléphetnek, és létezzenek erős karok, amelyek támogatják őket. Steve Biddulph