Téma
Bölcsesség idézetek
-
Ha minden, a törzsfejlődéssel beprogramozott tulajdonság tanulás és nevelés által nem lenne befolyásolható, az ember csupán saját ösztönei felelősség nélküli játéka lenne. (...) Egy lelkileg ép ember és egy pszichopata (...) nem különböznek jobban egymástól, mint egy kompenzált és egy dekompenzált szívbajjal élő ember. Konrad Lorenz
-
Nehéz bármiféle titkot megőrizni olyan valaki előtt, akinek nemcsak alkalma és joga van lelkünkben kutatni, de elég tehetséges is ebben a munkában. Orvosával ne próbáljon barátilag érintkezni az, akinek lelkét valami titok súlya nyomja. Mert ha az orvos elég éles eszû, sőt annál valamivel több is van benne, amit talán megérzésnek nevezhetünk; ha amellett nem tolakodó, nem hangsúlyozza soha a saját lényét; ha ráadásul vele született az a különös képesség, hogy észrevétlenül közel tud férkőzni páciense lelkéhez, úgyhogy az nem is tudja, mikor árulja el magát hangosan, abban a hitben, hogy csak gondolta, amit mondott; s ha ilyenkor nem mutat sem örömet, sem csodálkozást, hanem vagy hallgatva fogadja a bizalmas közlést, vagy éppen csak egy fejbólintással, sóhajtással jelzi, hogy mindent megértett; és ha nemcsak bizalmas barátnak alkalmas, de amellett kiváló hírû orvos is: akkor egész biztos, hogy elérkezik a pillanat, amikor a szenvedő lélek görcsös zárkózottsága fölenged, és megindul a sötét, de áttetsző folyamat, amely kimos és napvilágra hoz minden titkot. Nathaniel Hawthorne
-
Ha boldog párok mesélnek a megismerkedésükről, azt hiszik, hogy minden akkor kezdődött, amikor ők ketten először érezték a varázslatot. A valóságban azonban a lelki társaddal való találkozás (...) korábban kezdődik, sokkal korábban. Már akkor elkezdődik ugyanis, amikor a lelki társra gondolunk. Már akkor elkezdődik, amikor a vágy lassanként megjelenik. Amikor a belső ajtók először óvatosan elkezdenek kinyílni. Veled kezdődik. Mindig veled. És mivel veled kezdődik, nem szorulsz sem a szerencsére, sem a véletlenre, sem pedig a barátaid segítségére. Csak saját magadra. Pierre Franckh
-
A férfiak és a nők különböznek egymástól a hûtlenséghez való viszonyuk tekintetében. A nők hajlamosabbak hûtlenségnek tekinteni, ha a párjuk előre megbeszélt módon találkozik valakivel, időt tölt vele, közel érzi magát hozzá, és titkai vannak a párja előtt. Õket sérti ez a fajta intimitás. A férfiak ellenben inkább csak akkor beszélnek hûtlenségről, ha nemi kapcsolatra kerül sor. Számukra rosszabb, ha a párjuk nemi életet él egy másik emberrel, mint ha érzelmileg vonzódik valakihez, vagy akár úgy érzi, hozzá tartozik. Alfons Vansteenwegen