Téma
Bölcsesség idézetek
-
Ha egy betegnek megmagyarázhatatlan tünetei vannak, akkor nincs jobb terápia, mint a várakozás. Mivel a legtöbb panasz magától megszûnik, az orvosoknak jó okuk van rá, hogy kivárjanak, és néhány nappal későbbre rendeljék vissza a pácienseiket. Egy diagnózis kiderítésére sincs jobb módszer a várakozásnál. Meg kell nézni, hogy a probléma hogyan "folyik". Természetesen ennek az a titka, hogy időben kell abbahagyni a várakozást, és elkezdeni a beteg kezelését. Arnold Van de Laar
-
Az úgynevezett nagy tudósok (...) nem is konyítanak a mûvészethez (...), és teljesen alkalmatlanok arra, hogy bármiféle használható szakvéleményt adjanak. És ami a leghihetetlenebb: ezek a kontárok bitorolják a döntés végtelen hatalmát, ők nyilvánítják ki, van-e egy mûnek esztétikai értéke. Ezeknek az arrogáns, hazug képmutatóknak a nevetséges véleményétől függ a mûvészek sorsa.
-
Egy kevéssé tetszetős arc egyre jobban elveszíti a tetszés képességét. Aki hordozza, közönyös lévén a többieknek, önmaga iránt is közönyössé válik, nemtörődömsége kiül az arcára, és egyre jobban taszítja mások tekintetét. A szépség viszont állandóan figyeli, díszíti, óvja, szemléli, és talán így is mondhatjuk, egy folyton előtte lebegő, képzeletbeli tükörbe vetíti magát. A rútság elfelejti és elhagyja magát. De kétféle rútság van: amelyik szenved, és a düh meg az irigység fegyverével tiltakozik a külvilág véleménye ellen: ez az egyedüli, az igazi rútság; a másik viszont jámbor és gondtalan, belenyugszik sorsába, nem kerüli és nem hívja ki az ítéletet, és így, ha a szemnek nem, legalább a szívnek tetszik. George Sand
-
Az állam nem szelíd eszközökkel szilárdítja meg pozícióját, az állam nem próbál meggyőzni: nem szívesen avatkozik be, mert természetétől idegen a meggyőzés, sokkal inkább kíván hatást kelteni, kényszeríteni, és bármibe kerül is, el akarja palástolni, hogy az emberi akarat megsértője, szabadságának örökös tagadója. Még ha jót parancsol is, elrontja és bemocskolja azt, mert parancsolja, mert minden parancs a szabadság jogos felháborodását váltja ki; mert a jó, ha úgy parancsolják - az igazi erkölcs, az emberi erkölcs, és nem az isteni erkölcs szempontjából, hanem az ember megbecsülése és szabadsága szempontjából nézve - rosszá változik. Az ember szabadsága, erkölcsössége és méltósága éppen abban rejlik, hogy a jót nem azért teszi, mert megparancsolják neki, hanem mert megérti, mert akarja és szereti. Mikhail Aleksandrovich Bakunin