Téma
Csók idézetek
-
Nem mozdulok, csodálkozom. Furcsa, szelíd közelsége átitat. Nem szól, nem tesz semmit. Szeret. Nézem a szemét a félhomályban. Nézem a szemét, míg simogatom, nézem, amikor a száját csókolom. Látom, hogy éber, már-már riadt figyelme lassan eltompul, feloldódik a hihetetlen kékségben. Tekintete végre elhomályosul, szemhéja lezáródik. A nő valahára elveszti a fejét, megszabadul önmagától, de nem tőlem. Vavyan Fable
-
A lány, akiről eddig csak álmodtam, a lány, aki jobban hasonlít rám, mint bárki más, akit eddig ismertem, meg akar csókolni. Amikor félrehajtja a fejét, átveszem az irányítást. A szánk találkozik egy pillanatra, mielőtt beletúrok a hajába, és lágyan, gyengéden megcsókolom. Kezembe fogom az arcát, durva ujjaim alatt selymes a bőre, mint a kisbabáknak. A testem azt diktálná, hogy használjam ki a helyzetet, de az agyam (már amelyik a fejemben van) segít, hogy ne menjek túl messzire. Simone Elkeles
-
Ne higgy a lányoknak, minél távolabb tartsd magad tőlük. (...) Ha megcsókolod, rögtön meghal szívedben az akarat. Magához köt valami láthatatlan szállal, elszakítani nem lehet, és odaadod neki szíved-lelked. Így van ez! Õrizkedj a lányoktól! Mindig hazudnak! Az egész világon téged szeretlek a legjobban, azt mondja, de szúrd meg akár csak egy tûvel is, széttépi a szívedet. Makszim Gorkij
-
Csókolóztunk. Ilyen az élet. Az ember belevész egy ilyen halálos dologba, aztán valamiért mégis abbahagyja. Miért nem halhatunk bele? Pedig úgy szoktuk kezdeni: ezt aztán soha nem akarjuk abbahagyni. És mégis. Egy idő után friss levegőt kell venni, a csillagokra is föl kell pillantani, és másnap, az enyhe gyomortáji émelygést orvosolandó, hozni kell a boltból egy kaukázusi kefirt, és benyakalni. Ez is az élet. Ilyen összetett.