Éjszaka idézetek

Mi az élet? Sár. És az ember benne? Arany a sárban. Ki hát a bûnös, ha ebből az aranyból semmi sem lett? – Ki? Az Isten, aki nem csinált belőle semmit. Móricz Zsigmond

Nagyon jó volt állni, Hozzád tapadva s érezni, mennyire fontos vagyok Neked. Ha ez nem lenne, vagy ha nem így lenne, igazán nem volna érdemes élni: de így olyan teljes és egész az életem, mintha volna is valóban valami helyem a világban, szerepem vagy jelentőségem; pedig hát nincs. Árnyék vagyok csupán, csak lebegek minden felett elvesztve vagy meg se kapva talán, ami engem illet. Ám nem érzem, hogy fáj. Tudom, hogy fáj, csak nem veszem észre attól a boldogságtól, amit a Veled való élet jelent. Szabó Magda

A szerencse nem az, hogy megtörténik valami, hanem az, hogy abban az univerzumban vagyunk, ahol megtörtént.

A zene az egyetlen, ami megnyugtat, mikor darabokra hullok. Lil Peep

Nem azok vagyunk, akiknek a világ hisz minket. Mi döntjük el, kik vagyunk, és hogy mikor és kinek mutatjuk meg.

Jupplahé, jupplahó, a jó Isten jaj, de jó, bármi szarba becsöppent, nem hagy benne, az is szent! Josef Lada

Minden jó és rossz is egyben. Vagy talán egyik sem. Mo Gawdat

Néha azok a dolgok, amikbe kapaszkodunk, közel sem olyan fontosak, mint amiket elengedünk.

Vannak sebek, amik nem gyógyulnak be. A hegek tesznek azzá, aki vagyok.

Sok tan olyan, mint az üvegablak. Rajta keresztül látjuk az Igazságot, de a Valóságtól elválaszt bennünket. Kahlil Gibran

Vannak pillanatok, amikor úgy látjuk, hogy minden megváltozott körülöttünk; még a mozdulatok is új jelentőséget kapnak, talán a nap egyes órái is megváltoztatták helyüket. Guy de Maupassant

Nincs annál szomorúbb az irodalomban, mint amikor valaki egész életében nyomorog, esetleg ki is végzik, halála után pár évtizeddel viszont emléktábla jelzi, ha megállt valahol egy kerítés mellett pisilni. Nekem most van szükségem arra, amit a kulturális élet nyújthat. Halálom után nem tudok mit kezdeni vele.

A valószínûtlen dolgok a legszebbek az életben! Amiről nem is mer álmodni az ember, és egyszerre valósággá válik.

- Mindenki csinál valamit. - Mi meg csak itt ülünk. Ha meghalnék, az emberek csak onnan tudnák, hogy éltem, hogy a seggem nyoma itt maradt ezen a fotelon... Csinálnunk kell valamit! Valami nagyot!

Olyannak álmodjuk magunkat, mint amilyenek lenni szeretnénk.

Akit nem ismerünk, annak mindent megbocsájtunk, akit szeretünk, annak igazán: semmit.

Számos barátság azért nem jut túl a kezdeti stádiumon, mert az egyik fél, vagy akár mindketten, félnek kimondani a kemény szavakat, ha a szeretet azt kívánja.

A saját személyiségünk foglyai vagyunk egy magunk által teremtett börtönben.

Az olyan, akinek számára semmi sem félelmetes, nem bátor, mert akkor lehetne bátor a kő is, meg a többi élettelen tárgy is. Szükséges tehát, hogy a bátor ember érezzen ugyan félelmet, de ennek ellenére megállja a helyét. Arisztotelész

A gyökereink velünk jöhetnek, ugyanakkor mindenhol ott vannak kicsit, ahol valaha jártunk és voltunk. Steiner Kristóf