Téma
Éjszaka idézetek
-
A másodikon lakom, mert az ember mindig törekedjen az ég felé, ahol az idő lassabban telik, a kékségbe feledkezik, bóbiskol a csillagok közötti sötétben, közel lakom az éghez, ezért látom, ahogy a távoli hegyekre rásüt a felkelő nap, látom a napokat ébredni ismeretlen helyeken. Jón Kalman Stefánsson
-
Irgalmazz nékem, éjszaka: A szorongva átvirrasztott órák váltságdíjáért. A messzelátszó, babonás kazaltüzekért. Az északi fény és a bombázások tüzijátékaiért. A Haldoklók utólsó kenetéért és az anyjuk hasában növekedő magzatok első rúgásaiért. A bordélyházak rikoltó lámpáiért és az őszi temetők hivogató csendjéért. Az egész világ minden elrontott és újrakezdett életéért.
-
Van egy este, évről évre, ami hozza a formáját, bármi történt is az azt megelőző hónapok során - egy este, ami minden körülmények közepette/ellenére megvan, megtörténik, mûködik. Egy este, amikor a bunkó is megrendül egy kissé, az agresszív is megcsendesül: combja mellé ejti kezét, s ha nem is látott semmit, csak nagy feketeséget, magába néz. Amikor autentikusnak tûnnek a színpadias, giccsbe hajló, túlspilázott díszletek. Egy este, aminek a hangulatát annyiszor keressük majd a következő év során. Keresztury Tibor
-
Sûrûn álltak a csillagok az égen és pislogtak, mintha megannyi szem lett volna, mely a földet nézi. (...) Szemek azok, megholt emberek szemei, kik visszatekintenek arra, ami kedves volt nekik ebben az életben. S valahányszor egy ember meghal idelent, egy csillaggal több gyúl ki odafönt s valahányszor egy ember születik, egy csillag elszalad a földre. Wass Albert
-
Lefekszem a csillagok alá a pilleágyra, és ámulva bámulom az égi eget. A Göncöl is itt van még. Gyerekkorom óta félek, hogy lebocsájtják a Földre, és autót csinálnak belőle, vagy buszt. A diszpozíció másként szól, a helyén ragyog, melenget. Fekszem a pilleágyon, körüldalolnak az éjszaka hangjai. Latinovits Zoltán
-
Három dolog volt leginkább, aminek okát folyamatosan kutattam, hogy miért így és nem másképp vannak, mégpedig a bolygók számát, nagyságát és mozgását. Ahhoz, hogy ezt merjem tenni, a nyugvó dolgoknak, nevezetesen a napnak, az álló csillagoknak, a köztes térnek az Istennel, az Atyával, a Fiúval és a Szent Lélekkel való szép harmóniája indított. (...) Mivel a nyugvó dolgok így viselkednek, semmit sem kételkedtem a mozgó dolgok megfelelő harmóniájában. Johannes Kepler