Emlékezés idézetek

Emlékezhetsz... Arra emlékezhetsz, milyen volt élni. Milyen volt élvezni a napfényt, és nem csupán elviselni. Milyen volt lélegezni, és felfrissülni, felébredni, nem csak tátogni, ami csak egy rossz szokás. Arra emlékezhetsz, hogy milyen volt felsóhajtva megkönnyebbülni. És a sírás! Amikor sírtam, elmúlt a szomorúság, most meg csak gyülemlik bennem, és csak kavarog, kavarog, amíg azt sem tudom, ki vagyok! Claudia Gray

A szép emlékeknek mindig van bennünk egy rejtett fiókja.

A soha többé érzéséhez, ahogy múlnak az évtizedek, az ember lassan hozzászokik, ahhoz a zsibbadáshoz a szíve táján, amit már alig lehet fájdalmasnak nevezni. Még jelen vagyok, de már nosztalgikus. Lángh Júlia

Hiszen olyan édes lehet: egy nevet mondogatni, mindig ugyanazt a keresztnevet, valakiét, akihez teljes szívünkkel tartozunk. Már csak a gondolat is, hogy él, lélegzik, esténként karjára hajtja fejét, elalszik és hajnalban felébred, ifjú teste előtt meghátrál a sötétség. Francois Mauriac

Viszünk magunkkal magunkban eleget: szeretetet és gyûlöletet, emlékeket, élőket és halottakat, barátokat, ellenséget, régi és új életet, feleségeket, asztmát, allergiát - csak remélni tudjuk, hogy infarktust, rákot nem -, közös történeteket ezer szereplővel, megnézett filmeket és elolvasott könyveket, meg persze a magyar nyelvet, ezen gondolkodunk, beszélünk, sértődünk és nevetünk. Braun Róbert

Ahhoz elég erős az emlékezetünk, hogy a megpróbáltatások idején felidézzük életünk kellemes perceit és boldog óráit (ezáltal még nehezebbé téve a dolgunkat, mert van múltbéli viszonyítási alapunk a jelenhez), ahhoz viszont túlságosan gyenge, hogy világosan és részletesen emlékezzünk azokra az eseményekre, kijelentésekre és részletekre, amelyek fontosak a számunkra. Ha pedig mindenképpen emlékezni akarunk, ha agyunkba akarjuk vésni a jelen történéseit, hogy később előszedhessük őket agyunk valamelyik zugából, valami másról kell lemondanunk.

Nem vagyok hajlandó kitörölni mindazt, amit irántad éreztem. A szívemben őrizlek.

A gyûlölet tél a szívben. Victor Hugo

A legjava annak, amit a történelemnek köszönhetünk, az a lelkesedés, melyet ébreszt. Johann Wolfgang von Goethe

Akár egy második szív, úgy lüktet mellkasomban a múlt. John Banville

A megrázkódtatások, amelyeken átmegyünk, beleégnek a lelkünkbe, és ezek az emlékek még évek múltán is képesek fájdalmat okozni.

A szép emlékek gyakran a csúfoknál is sanyargatóbbak. Hiszen míg a rossz emlékeket az agy idővel kegyesen megkoptatja, akár ki is törli, a kellemesek örökre nyomot hagynak bennünk, ne adja ég, formálnak is rajtunk. Még azután is élénken emlékszünk majd rájuk, amikor a hozzájuk köthető emberektől valamilyen okból eltávolodtunk. Lakatos Levente

Az emberek nagy értéket tulajdonítanak a gondolatnak, pedig az érzések ugyanolyan létfontosságúak. Olyan könyveket akarok olvasni, amelyek megnevettetnek és megríkatnak, és félelemmel vagy reménnyel töltenek el, amelyektől diadalmasan a levegőbe bokszolok. Azt akarom, hogy a könyv megöleljen vagy tarkón ragadjon. Azt se bánom, ha gyomorszájon vág. Mert ezért vagyunk itt: hogy érezzünk. Matt Haig

Egy város életéről nem sokat tudunk meg, ha csak holt köveit tapogatjuk. De kóstoljuk meg az édességeit, hallgassuk meg muzsikusait, énekesei dalát. Az ősi idők eleven levegőjét a zene, a bor és a dal, a kertek és gyümölcsök illata, a vízcsobogás, a vadászat és a játék képesek felidézni. Száraz Miklós György

Az emlékezet különös mûvész, átfesti az élet színeit, kiradírozza a középszerût, hogy csak a szép vonásokat, a legizgalmasabb íveket tartsa meg. Marc Lévy

Ércből van a szíve (...). Bárcsak lenne benne tûz is, eleven lobogás, mely felhevíti az acélt, s akkor talán szeretni is tudnám. Charlotte Bronte

Nem az emlék a lényeg, hanem az érzés, ami hozzá párosul. Kollár Betti

Vannak bûneink vagy (nevezzük, mint az emberek általában) rossz emlékeink, melyeket szívünk legsötétebb mélyein rejtegetünk, de azok csak alkalomra várnak. Az ember hagyhatja, hogy emlékük ködbe vesszen, mintha valójában sohasem lettek volna, és ámíthatja magát, hogy nem is voltak, vagy másképpen voltak, ha voltak. De egy véletlen szó hirtelen életre kelti őket, és feltámadnak, és szemünkbe néznek látomás vagy álom formájában.

Attól szép egy emlék, ha nem eleveníti fel a múlt fájdalmát.

Kell, hogy történjenek! Olyan csodák, amiket tíz nemzedék megemlegessen. Példákat kell adni ennek a nemzetnek, amik a szíveket megerősíték. Jókai Mór