Énekes idézetek

Ti budapesti magyarok, s ti többiek, Alföldön és Dunántúl: tudjátok ti, mi az, a himnuszt énekelni? Halljátok templomban, iskolában, ünnepélyen, gyûlésen, mindig. Gyermekeitek az iskolában tanulják. A mi fiataljaink nem hallották soha. Csak néha rádión, ha hozzájutottak, figyelték áhítattal és imádkozó szívvel a bûvös dallamot, melynek szavát csak elgondolni tudták, nem megérteni. Ha valaki mégis tudta s énekelte: bajt szerzett vele magának, családjának, falujának. Aki tudta is, magában tartotta. De élt a himnusz mégis! Tudták, hogy van és tudták, hogy imádság. Wass Albert

Szóljon a zene, amit pont neked írtak, tekerd meg a gombot jól! Ha túl halknak érzed, nem baj, ha néznek, segíts bele tele torokból!

Vajon tényleg csak tehetségen múlik, hogy valaki sikeres zenész lesz-e? Persze, ha valaki sikeres akar lenni, ahhoz meg kell ütnie egy bizonyos mércét. De azután már egyáltalán nem arról szól a dolog, hogy mennyire vagy jó.

Enyém volt s mégse enyém ma, nem enyém, s örökre az, neki üzenek, a szive tudja, s megdobban: úgy van, igaz! Szabó Lőrinc

Fontos tény: rockkoncerteken nincs taps. Szinte szentségtörés volna tapsolni, így jelezni a kritikai különbséget a között, aki játszik és a között, aki hallgatja; ide nem azért jön az ember, hogy értékeljen és ítélkezzék, hanem hogy átadja magát a zenének, együtt kiabáljon a zenészekkel, eggyé olvadjon velük; itt azonosulást keres az ember, nem élvezetet; az érzelmek túláradását keresi, nem a boldogságot. Milan Kundera

Hiába neveltem magamból zenehallgató embert, számomra a koncert legfontosabb pillanatai azok, amikor a zenekar beérkezik a helyére, némi széknyikorgatás után az oboa megad egy A-t, és mindenki rákezd. Hangolnak. Tíz másodperc. Megnyílnak a rétegek, kibomlanak a hangzások szférái. Mintha kinyílna a koncertterem teteje, és felette maga az égbolt a május végi fél nyolcas lemenő napban, mint a római freskókon. Merő giccs. De mindegy is, mert belép a karmester vagy a zongorista vagy mindkettő, és mindenki tapsol, és vége ennek a spontán, magától születő mûnek. Megint néma csend, beint a főnök, és innentől mindent csak kottából. Nevetséges, de én sajnálom, ha elkezdődik, amire valójában befizettem. Maga a koncert. Addig ezek a fekete ruhás emberek mind egyszerre, mégis magukban játszottak. Csakis a hangszerük hangjára figyeltek.

Most jön a szöveg halála. A szerzőt adják el, aki egy popsztár, érted. Mint Madonna, nem a dalai miatt veszed meg a lemezt, hanem miatta. Õ maga saját legfontosabb terméke. Legyél ütős, legyen benned valami, hogy az emberek konzumálni akarjanak, téged, pont téged, a szövegeden keresztül, mely már nem olyan fontos. Olia Savicevic Ivancevic

Az elektronikusan továbbított hang nem valóságos hang. Mind hozzászoktunk önmagunknak ezekhez a szimulákrumaihoz, de ha alaposan belegondolsz, a telefon a torzítás és a fantázia eszköze. Szellemek közti kommunikáció, test nélküli elmék verbális váladékozása. Én látni akarom azt, akivel beszélek. Ha nem láthatom, akkor inkább nem is beszélek. Paul Auster

Énekeljetek és táncoljatok együtt, és örüljetek, de engedjétek egymást egyedül is lenni, ahogy a lant húrjai is egyedül állnak, bár ugyanaz a zene rezeg rajtuk. Kahlil Gibran

Álom-e? A foszlány mi reménnyé ásítja lelkem? Hallom-e? A suttogó hangját? Hiszem-e? Árulón ismételt ragját? Pálnagy László

Sok előadónak van marha nagy felülete, amin eljut az emberekhez, és csak arról énekelnek meg rappelnek, hogy süt a nap meg rózsaszín pillangók repkednek.

Az a fuvolás a Nyitnikék! Már kezdi is újra az énekét: Szabó Lőrinc

Néha elgondolkodom, vajon meddig emlékezik az ember egy hangra. Ilyenkor elfog az aggodalom és a fejemben újra és újra végigjátszom a jelenetet, hogy tudjam, még emlékezem rá. De ha ezután... ha ezután soha nem találkoznánk, többé csak a látványa maradna meg az emlékezetemben? Vagy talán csak a hangja?

A külvilág soha nem fog tudni válaszolni arra a kérdésre, hogy te vagy-e a legjobb énekes, de tud visszajelzéseket adni füttyök, taps, levelek, lemezeladás (...) formájában. És ha tényleg nem tudod, vagy tényleg olyan hiú vagy, hogy mindenképpen másoktól akarod hallani, hogy jó vagy-e, akkor minél személyesebb a kontakt a külvilággal, annál hitelesebb választ kapsz. Szabó Eszter

Tudom, dobban még a szíve Tudom, meghaltam már rég De ha kínom megélné Bizony rögtön elhinné Bár rég nem élek már Azt, hogy el nem sírtam minden könnyem még.

Kicsi angyal újra szárnyakra kel, De az utolsó dalt ne játszd még ma el! Álmodj tovább, elringat egy dallam, Eltûnök én is, de ne félj, csak halkan.

Az igazi harcosok karddal és pajzzsal írják meg a saját éneküket. Nora Roberts

Mindenki ugyanazt mondja, kivéve a szívem (...). És ő a leghangosabb.

Nem szá­mít, hány­szor te­szi meg az em­ber, de ami­kor bár­mi­lyen be­mu­ta­tó elő­adá­son elő­ször gör­dül fel a füg­göny, és szín­pad­ra kell lép­ni, ak­kor bi­zony el­akad a lé­leg­zet, és a to­rok­ban do­bog a szív. Robert Anson Heinlein

Halálesetkor minden olyan hamisan és hazugul cseng, hiszen az emberekkel akkor kell foglalkozni, mikor még bőven élnek. Vavyan Fable