Évforduló idézetek

Azóta az emlékezés nélküli városban járok, a Nevetés és Felejtés könyve a kezemben, könnyeim szépek és láthatatlanok, hát megadatott neki a megbocsátásom: tessék. Tisza Kata

Ha az előtted lévő úton nincsenek akadályok, akkor az az út valószínûleg másé. Joseph Campbell

Néha irigylem a holtakat: ők már túl vannak rajta. Szilágyi Domokos

Kevés olyan élmény van, ami olyan közel hozna egymáshoz két embert, mint közösen szembenézni a halállal. Susannah Cahalan

Még mindig ugyanazok voltunk, mint húsz éve; csak épp más élmények értek minket.

Fura dolog ez az ötven év. Van egy emlékem, a szüleim vettek egy házat, odahívták a barátaikat. Ropi, italok, és ott voltam én is, az ötödikes, és világosan emlékszem, arra gondoltam: "úristen, minek építkeznek ezek, mindjárt meg fognak halni?". Öregnek tûntek. Ehhez képest most, ötvenévesen tele vagyok tervekkel. Tóth Krisztina

Nagyobbak voltunk minden népnél, S ha meghalunk is, ugy halunk, Hogy az egész föld minden népe Megkönnyezi ravatalunk!

Ha élhetnék többször más helyen újra, akkor is eljönnék erre az útra. Road

Amikor eltárolunk egy hosszú távú emléket, az nem csak önmagában lapul agyunk egy mappájában. A kapcsolódó emlékek hálózatában létezik.

Hosszú az út a pohártól az ajakig.

A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve.

Tizenkilenc évet éltünk le egymás nélkül, ezért nagyon sok a mondandónk, rettentő sok. Nincsenek közös emlékeink, közös referenciapontjaink; ezentúl már lesznek, ettől a naptól fogva elkezdjük gyûjteni az olyan epizódokat és órákat, amelyeket közösen birtokolunk, és együtt alkotunk meg, s amelyekről később nem szükséges egymásnak beszámolnunk. Jostein Gaarder

Tegnapi napba visszafutva, hangod meghallgattam újra. Serfőző Simon

Ma iszonyú nagy hit van bennem, hogy a kóválygó felhőknek is útja van s minden léptem után nyomot hagyok. Dsida Jenő

Különös, hogy több időt töltünk azzal, hogy gratuláljunk azoknak, akiknek sikerült, mint azzal, hogy bátorítsuk azokat, akiknek nem. Neil deGrasse Tyson

Némelyik embertársunkat könyv alakban kéne tartani, hogy időnként átlapozhassuk bizonyos fejezeteit. Vavyan Fable

Engem ide kötött minden, a gyermekkor, a barátok, az újpesti utcák és a Megyeri úti stadion. Most megkérdezhetné bárki, hogy nem bántam-e meg ezt a hûséget. Nyugodt szívvel állíthatom, nem.

Ballag már a vén diák tovább, tovább, Isten veletek, cimborák, tovább, tovább. Ez út hazámból elvezet, pajtások, nyújtsatok kezet! Tovább, tovább, tovább, Fel búcsúcsókra, cimborák!

A temetőre az van kiírva: FELTÁMADUNK! Akkó má` jobb a kocsma, me` oda meg az, hogy SOSE HALUNK MEG. Hofi Géza

Az, amire másokból emlékezünk, pusztán emléke annak, amit rájuk vetítettünk.