Téma
Évzárás idézetek
-
Nem ragasztható meg a porrá tört váza. Nem zöldül ki többé fekete mûanyag cserepében a kánikulától kiszáradt puszpáng. Vannak helyrehozhatatlan cselekedeteink, melyek emlékéhez mégis kényszeresen visszatérünk, hogy legalább magunkban, képzeletünkben másfelé térítsük az események folyását. Korrektúra. Jólesőn hûsítő önáltatás. Miért elemezzük akkor a múltat? Azt szokás mondani, azért, hogy ne ismétlődhessen meg. Hogy legközelebb ne hagyjuk a napon negyven fokban a cserepes puszpángot. De mi értelme az elemzésnek, ha egy vissza nem térő alkalmat szalasztottunk el? Ács József
-
Nem kell annyit köszöngetni! Elég egyszer mondani, hogy "szia", amikor elköszönsz valakitől, és akkor már elköszöntél. Nem kell ezután még ott toporogni, és mondani valami más egyebet, és aztán megint mondani, hogy "na, akkor szia", aztán esetleg még megint valamit kitalálni, és harmadszor is sziázni. Mert ez felesleges hülyeség. Laár András
-
Amikor gyerek voltam, tudományos eszközökkel pontosan mérni tudtam, ki az, akit befogadnak, és ki az, akit nem. Nevezzük ezt cipőfûző-módszernek. Mindjárt ezt is elmagyarázom. Egy csomó gyerek megy haza az iskolából. Beszélgetnek, kiabálnak, viccelődnek. Tudjátok - srácok. Egyikük letérdel, hogy megkösse a cipőfûzőjét. Ha a csoport megáll és bevárja - még azok is, akik nem látták, hogy letérdel -, ez azt jelenti, hogy az illető gyereket befogadták. David Grossman