Feleség idézetek

"Ha képes vagy egy teljes napon át biciklizni, majd este felállítani egy sátrat, akkor megvan minden szükséges tudásod ahhoz, hogy körbetekerd a Földet...", feltéve, hogy van elég akaraterőd ahhoz, hogy másnap megismételd ugyanezt. Ed Stafford

Önzőek vagyunk és elemi állati ösztönök munkálnak bennünk, köszönhető az agyunknak. Olyasmit is próbálunk megvalósítani, ami egy fokkal jobb a tiszta gonoszságnál.

A Biblia olvasását jóval előbb kezdtem, mintsem meg tudtam volna érteni. Most furcsának találom, hogy lehetett még olyan idő is életemben, amikor lelkem nem fogta föl csodálatos összhangját. Helen Keller

Vágyainkhoz, vackainkhoz, megszokott életünkhöz hozzá vagyunk tapadva. Árvízben jobban ragaszkodunk a lábosainkhoz, mint az életünkhöz. Müller Péter

Bárki, aki azt hiszi, hogy a fizika törvényei merő szociális konvenciók, nyugodtan áthághatja ezeket a konvenciókat az szobám ablakából kilépve (a huszonegyedik emeleten lakom). Alan Sokal

Megtanultam hallgatni és elfordulni. Befordulni. Nézni, és nem látni. Mint mindenki más. A közös tett megnyugtatóan felkavaró. Tisza Kata

Ami életünkből mögöttünk van, az már a halál kezébe került. (...) Markolj meg minden órát. Tedd rá kezed a mára, és kevésbé fogsz függeni a holnaptól. Míg késlekedünk, elfut az élet. (...) Késő a takarékosság, ha már a hordó fenekén járunk. Lucius Annaeus Seneca

Ami életünkből mögöttünk van, az már a halál kezébe került. (...) Markolj meg minden órát. Tedd rá kezed a mára, és kevésbé fogsz függeni a holnaptól. Míg késlekedünk, elfut az élet. (...) Késő a takarékosság, ha már a hordó fenekén járunk. Lucius Annaeus Seneca

Csak kín az élet, szörnyû börtönöm, A sír, mi vonz, - a létet gyûlölöm. Johann Wolfgang von Goethe

A fizika csodás egységesítésnek enged teret, nemcsak az alapvető kölcsönhatások szintjén, hanem kiterjedésének és hatásainak átgondolásakor is. Az olyan kategóriák, mint az "optika" és a "termodinamika", pusztán kényszerzubbonyok, amelyek megakadályozzák, hogy a fizikusoknak feltûnjön a számtalan metszéspont. Ted Chiang

Nincs megtévesztőbb dolog annál a szubjektív érzésnél, hogy az életünknek van értelme. Az egész olyan, mintha robogó gyorsvonaton ülne az ember: a sebesség kiragadja önnön világából, s mire tiltakoznék, kiderül, hogy már késő - robognia kell tovább. Edmonde Charles-Roux

Ha eddig kerested az örömöt: ezentúl kérjed! Mégpedig a Szentlelket kell kérni! (...) És esetleg várni is kell! Ettől nehéz ez. Mert nekünk minden azonnal kell. (...) És meg is kell köszönni! Úgy nagyon alulról. Térden. Gyökössy Endre

Ha az embernek meleg, paplanos ágyra, csendes lámpavilágra s háta mögött még könyvespolcra is okvetlenül szüksége van a boldogsághoz, akkor sohasem tudja meg, mi az... Annak a boldogság mindig holnapra ígérkezik, márpedig egy szép napon... se holnap, se vetett ágy. Az ilyennek csak az örökös "sajna" jut ki. Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj

Az egyik az, hogy a lét örömteli, mert Istenben biztonságban van; másik az, hogy az élet egyben tragikus is, mert a szabadságnak mindig magában kell foglalnia a veszélyt is (...), és a játékot el lehet veszíteni.

Rajzolj nekem egy házat és hagyd, hogy éljek benne. Kívülről úgy nézzen ki, ahogyan én, mintha minden rendbe` lenne. Rajzolj nekem egy házat, és hagyj benne haldokolni, Csak ezt a pár vonalat a világodból hagyd nekem birtokolni.

Abban a pillanatban, amikor a szokásosnál egy kicsivel jobban sajnálod magad, jusson eszedbe, hogy rettenetesen megnehezíted vele a saját életedet. Az önsajnálat terméketlen. Megbénít. Elvonja azt az energiát, amelyet a világ igazságtalanságainak kivédésére fordíthatnál. Az emberek is hátat fordítanak neked, hadd nyalogasd a sebeidet.

Egy fanatikus embert soha nem fogsz tudni meggyőzni. A vakhit leállítja az ember minden intellektuális mûködését.

Tudod, ezt sosem értettem. Miért oszlik a világ tehetséges és tehetségtelen emberekre? Miért van az, hogy egyeseket szeretnek, másokat pedig nem? Ki dönti ezt el? Hol ágazott el az út? Vagy talán soha nem is volt elágazás? Lehetséges, hogy minden már a születésünk pillanatában eldől? Ha ez így van... ó, Istenem, mondd, mi végre volt az életem?

A különféle bajok, betegségek, a szenvedés, baleset, váratlan halál nem Isten büntetése, hanem a dolgok természetéből és a szabad akaratunkból eredő következmény. A betegségek leküzdésére kaptuk az észt, hogy fejlesszük az orvoslás tudományát; a hirtelen halál pedig óvatosságra int, és arra figyelmeztet: olyan életet folytassunk, hogy bármikor készen álljunk az eltávozásra... Ha Isten nem engedné meg, hogy bajunk essék, ugyan ki vigyázna a testi épségére, az egészségére? ...Feje tetejére állna minden a világon!

Egyetlen pillantásod, egyetlen szavad elég ahhoz, hogy a káoszból rend legyen, olyan rend, amely szabadságot ad elnyomás helyett.