Téma
Féltékenység idézetek
-
Aljasságaim egyike, hogy ha szerelmes voltam, akkor is megtetszett más nő; mintha ez a dolog teljesen független volna attól, hogy valakit szeretek. Poligám hajlamok, mondják erre cinikusan az okosok. De ez hazugság, mert azonosítja valamiben a nőket; olyan nőket azonosít, akik még csak nem is mérhetők egymáshoz. Azoknak egyszerû ez, akik minden nőben csak a nőstényt látják, igényük sincs többre. Azoknak is - ha vannak ilyenek -, akiknek csak egyetlen nő van a világon, s az az övék. De én ebben a dologban sosem tudtam jó lelkiismerettel eligazodni. Pedig nehezen viselem el, ha a lelkiismeretem nem tiszta. Skizofrén vagyok férfinak, ez a valóság. Fekete Gyula
-
Az emberiség legborzalmasabb bûnei egyáltalán nem gonosz zsenik mûvei voltak. Épp ellenkezőleg, félnótások és megszállottak sora állt mögöttük, akik vakon, fûhöz-fához kapkodva gázoltak előre az események sodrában, túlzott önbizalommal megáldott emberek támogatásával, akik azt hitték, képesek irányítani őket.
-
Hazudtam másoknak, hazudtam eleget. Hazudtam magamnak is mindent, amit lehet. Elmondtam százszor, hogy minden frankó és kerek. Nem voltam más, csak egy szélhámos kis gyerek. Túlzott egoizmus, önbizalomhiány. Szeretetre éhes ember, ki azt hitte, hogy zsivány, de nem voltam az, inkább csak egy bolond. Hitevesztett, aki minden álmáról lemond. Aztán jöttél te, halálos tavasz. Minden megváltozott, nem hittem, hogy te is akarsz. Mert én akartalak téged, ez nem volt kérdés. Szerelmes lettem, ez volt a legelső lépés. Horváth Tamás
-
A mama betegségének utolsó hónapjaiban (...) gyakran kaptam magam azon, hogy gyûlölöm. Tudom, nem volna szabad ilyesmit mondanom, de hát ha egy csapot egyszer kinyitnak, minden kifolyik. Nem szenvedhettem a konok, zsarnokoskodó természetét, hogy csak azért adott nekem életet, hogy azután napról napra, cseppről cseppre visszavegye. Susanna Tamaro
-
A lány, akiben jobban bízott, mint saját magában, aki több volt számára a világ minden egyéb dolgainál, a lány másnak adta a kezét. (...) Valahol minden összeomlott akkor. Hogy hol omlott össze és mi volt az, azt nem tudta. Annyit érzett csupán, hogy sok-sok erős, láthatatlan kötél elszakadt, és összeomlott valami láthatatlan, hatalmas dolog, és magával rántotta a napot az égről, a csillagokat, a holdat, a fákat, mindent, mindent. Wass Albert