Filozófiai kérdések idézetek

Az embernek hivőnek kell lennie, vagy keresnie kell az igazságot, különben az élet sivár, sivár... Élni, és nem tudni, miért repülnek a darvak, miért születnek a gyerekek, mire vannak a csillagok az égen... Vagy tudja az ember, miért él, vagy pedig minden hiábavaló ostobaság. Anton Pavlovics Csehov

Mint a legtöbb tudós, kétlem, hogy életünknek vagy a világmindenségnek volna valami végső és transzcendens célja, akár Istenként megszemélyesítve, akár mint valami elvontabb, misztikus lényeg. Abban azonban biztos vagyok, hogy konkrét létünk nem értelmetlen, és értelmének forrásait tudatosíthatjuk is. Alison Gopnik

Azt a kérdést, hogy mi a célja az emberi életnek, számtalanszor felvetették; még soha nem találtak megnyugtató választ, talán ilyen egyáltalán nem is lehetséges. Némely kérdező hozzáfûzte: Ha kiderülne, hogy az életnek nincs célja, akkor minden értékét elvesztené. Azonban ez a fenyegetés semmin sem változtat. Sigmund Freud

Vannak rejtélyek, amelyekre soha nem derül fény. Az ember élete tovább folytatódik a tudatlanság és a félelem ellenére is, és lehet, hogy a bizonytalanságot olykor már elviselhetetlennek érzik, mégis eltûrik valahogy, amíg a szívük meg nem szûnik dobogni. Steven Saylor

Véletlen nincs, nem létezik. A világban rend van az utolsó sejtig. Dolgunk ezt a rendet kutatni. Ami az embernek kedves, az ideje, a pénze, a tekintélye, ezekből kell leadni azért, hogy a törvényszerûségeket felfedezzük. A végeredmény: belekerülni abba az állapotba, amely után mindig vágyódunk, ameddig bele nem kerültünk.

Bár az élet nagy kérdéseire soha nem kapunk választ, mégis jó feltenni ezeket a kérdéseket. Orhan Pamuk

Rengeteg olyan létkérdéssel találkozunk, amelyekre nincsen napi facebookos bölcselet. Állunk a nagyvilágban egy rakás kérdéssel, nehézséggel, szégyennel, és nincs, akitől kérdezzünk.

A világon nincsenek egyszerû válaszok (...). Minden kérdésnek több oldala van. Túl sok is. Minden összegabalyodik. De ha egyszerûvé teszed a kérdéseket, az valahogy mûködik. Mark Lawrence

Úgy látszik, a dolgok igazi értelmét megtalálni bajosabb, mint az ember képzeli. Lehet az is, hogy a dolgoknak nincs is igazi értelmük; csak vannak, mint a gróf és a tó. Isten nem magyaráz, hanem teremt. Márai Sándor

Irtózatosan nehéz igazat tudni magunkról: természetünkről, hajlamainkról, vágyainkról. Csaknem lehetetlen. Van itt valamilyen mély, sûrû köd, ahová az értelem sugara nem tud levilágítani. Márai Sándor

Nem könnyû dolog a "tudományos igazság" kifejezést könnyen érthetővé tenni. Így például az "igazság" szó értelme nagyon különböző, és attól függ, hogy átélt tényről, matematikai szabályról, vagy természettudományos elméletről van-e szó. A "vallási igazság" fogalmáról pedig egyáltalában nincs tiszta képzetem. Albert Einstein

A legizgalmasabb kérdések kérdések maradnak. A válasz rejtély. Mindegyik elejére oda kell biggyesztenünk, hogy "talán, lehet, elképzelhető, hogy". Csak az érdektelen kérdésekre adható végleges válasz. Eric-Emmanuel Schmitt

Én nagyon szeretek filozofálni. Tényleg, néha leülök valahova, és nem veszem észre, hogy mennyi idő eltelik azzal, hogy csak ülök - kívülről nézve biztosan nagyon komikus lehet -, és bámulok bele a világba, közben ezernyi gondolat átcikázik az agyamon az élet értelméről. Tompos Kátya

A misztikus magyarázatokat mélynek tartják, az igazság azonban az, hogy még csak nem is felületesek. Friedrich Nietzsche

A filozófusé a miért kérdés, a kísérletezőké a hogyan. Claude Bernard

Ami könnyen elérhető, az a felszínen csillog. Ami érték, olykor fénytelen, és a mélyre kell ásni érte. Amiben a sokaság élvezetét leli, sivár és illanó gyönyörûséget kínál. Amiről én beszélek, az a felszínről nem látható, és bensődben derül. Lucius Annaeus Seneca

Rejtélyeket keresni mindenben. Mindenütt van egy. Ha meglátunk egyet, muszáj megoldanunk. Az az igazság, hogy az emberek minden egyes hazugságukkal és árulkodó rögeszméjükkel együtt, a világ legérdekesebb rejtélyei. Persze ők nem szeretik, ha ilyennek látjuk őket.

Az igazságot nem csinálják az emberek, hanem keresik. Olyan az igazság, mint a nemes ércz, mely századok óta rejtőzik a hegyekben fénytelenûl és midőn napvilágra hozatik, sugárokat veszen.

Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait? Amikor még a legegyszerûbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk, nem kutatnánk, nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt. Ez hát a késztetés: a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak a legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni?

Vannak olyan kérdések, amelyekre nem lehet egyértelmû választ adni.