Gyász idézetek

A demencia (...) előrehaladott stádiumában már régen búcsút mondtunk a legalapvetőbb logikának is. Vakvágányra fut az, aki magyarázatot keres. Összefüggések persze vannak a viselkedés és az azt kiváltó okok között, de a legritkább esetben történik meg kétszer ugyanaz az incidens, ugyanolyan körülmények között.

A szerelmünknek nyoma veszett - magyarázom egy barátomnak - elesett az egyik háborúban amit a konyhában vívtunk egymással. Ljuba Jakimcsuk

Már ajtót se hagytam nyitva elgyászoltalak s veled együtt azt a magamat aki az ajtót még nyitva hagyta. Tisza Kata

Ne menj még! Belevesztem bőröd igézetébe, ujjaid nyílt vallomásaiba, szeretem szellemed kereső gesztusait. Nagy István Attila

Más nyelven beszélsz, más nyelven írsz, De magyarul álmodsz, magyarul sírsz. Hobo

Majd ha nyárfa-testben élek, rezgő lombbal hintelek, majd ha árny leszek, kísérlek, ha koporsó, rejtelek, ha tűz leszek, melengetlek, ha fény leszek, áldalak, ember vagyok és szeretlek, minek is bántottalak? Weöres Sándor

Nézd meg egyszer egy székely ember arcát, mikor Vásárhelyt elhagyva hazafelé fordul! Nézd meg az arcát, mikor megpillantja a Hargitát! Aztán csendesedj el, és imádkozz, hogy legyen egy olyan hely a világon, melynek láttán te is úgy érzel, mint ő! Mert ha van, akkor van hazád is. Ismerős Arcok

Ember, vigadj! ki tudja, meddig élsz. A halál után nincsen vigalom! Jókai Mór

Kár, mindig akkor döbbenünk rá arra, hogy valaki vagy valami a mienk volt, mikor elvesztettük. Nagy István Attila

Ellenfele vagyok magamnak és testvére ellenségeimnek az elítéltnek segítem vonszolni keresztjét közben egy mély álom vizén ringat a szél s csukott szám a Te csókod ízét őrzi. Kassák Lajos

Szívek, tilos a nagy világítás, S virág sincs annyi már, Elpazaroltuk régi ünnepen; Egy-egy szálat visz némán, könnyesen, Ki ma este a temetőbe` jár. Hiába, virág sincsen annyi már. Reményik Sándor

Odalépett a sírhoz, és a fejfa fölé hajolt. Még nem tudta, milyen érzés lesz majd itt időznie most. Vett egy mély levegőt, és várta, hogy a szemébe szöknek majd a könnyek, mint mindig. De most nem így történt. És azt a súlyt sem érezte, amely máskor mindig a mellkasára nehezedett, valahányszor csak itt járt. Maga elé képzelte Jimet, a boldogabb időkre emlékezve, és bár most is érzett némi szomorúságot, a fájdalom már sokkal tompább volt. Ahhoz fogható érzés, mint amikor távoli hangszórót hallgat az ember. Halkan visszhangzott benne ez az érzés, egyre szelídebben, végül teljesen elhalva. Nicholas Sparks

Hogy valaki hiányozzon neked, először részesülnöd kellett abban a kegyben, hogy az életed része legyen. Colleen Hoover

A fájdalom a test csaholó házőrző kutyája, és ezt a kutyát mérgezzük mi meg. Úgy mondjuk, hogy adunk egy kis gyógyszert. Megnyugtatjuk magunkat, hogy azt adunk.

Nem jöttél el - mióta is? Hiányoztál - egy éve már. Most bezuhansz az ablakon, oly hirtelen, hogy szinte fáj, Szilágyi Domokos

Hosszú éjszakán át siratta a férfi a mellette fekvő beteget. Hajnalra a férfi halott volt és a beteg tovább élt. Szádi

A kocsmába felejteni jövünk, hisz megtapos az élet, mint a búcsúban elejtett eperfagyit a körmenet. Bödőcs Tibor

Mind olyan a nő mint a fa, mely alatt Míg könyörögve fut a csevegő patak, Rá nem hullatna egy zöldülő levelet, Csak ha már hervad, és a patak bejegedt, Vagy elment messze, és föltûnt egy új eren. Tóth Kálmán

Jaj, oda szegény, az aranyedény! a szellem a porba kiloccsan... Kongj, gyász-zeném! egy drága lény forog alvilági habokban. Ej, Guy de Vere, te se könnyezel? most ülj tombolva tort! Nézd, kit fed el rút gyászlepel? A kedvesedet, Lenore-t! Õt őrzi ma gyertyaláng, ima, komor ének érte zokog - Ó mondd, ki lehet fenségesebb, mint egy ily ifju halott? Kit nász helyett vár gyászmenet, az kétszeresen halott! Edgar Allan Poe

Fura, hogy milyen dolgokra emlékszik az ember azokkal kapcsolatban, akiket elvesztett.