Téma
Gyengeség idézetek
-
Az emberek olykor még akkor is, amikor a legőszintébbek, vészjóslóan felnagyítják felebarátaik fogyatékosságait. A filozófia nyelvén szólva, az objektív dolgok meglehetősen szubjektíven tükröződnek. Ezért minél több negatívum halmozódik fel egy egyén ellen, annál inkább növekszik az emberben a vágy, hogy személyesen is megismerkedjék ezzel az egyénnel, és kiismerje, vajon valóban annyira negatív alak-e.
-
Törékeny az emberi test. Félelmetesen bonyolult rendszer, apróságok igen gyakran okoznak benne meghibásodást. És ha már meghibásodott, legtöbbször nehéz megjavítani. Egy szuvas fogat vagy egy görcsös vállizomzatot talán helyre lehet hozni, de sok minden mást meg nem. Mégis mennyi értelme van a tehetségnek, ha erre a rövid távon is kiszámíthatatlanul mûködő, megbízhatatlan alapra kénytelen támaszkodni? Murakami Haruki
-
A nehézségeket nem szabad eltitkolni, struccpolitika az aggasztó jelenségek elől a szemet lehunyni; a keléseket testszínû kenőccsel leplezgetni, hogy ezáltal csak még tovább mérgesedjenek. Ha ezt tesszük, nem optimisták vagyunk, hanem infantilisak. Ha viszont magatehetetlenül ücsörgünk a bajok kellős közepén, s a küzdelmet fel sem vesszük, dicstelen sorsunkért nem okolhatunk mindig másokat. Jókai Anna
-
Még a "negatív aspektusokból" is, sőt éppen azokból, valami értelmeset kell "kihozni", és azt valami pozitívummá átformálni: a szenvedést teljesítménnyé - a vétket átalakulássá - a halált felelősséget fejlesztő tényezővé kell tenni. Így vagy úgy, még létünk fenyegető aspektusainak árnyékában is meg kell lenni valahogy annak a lehetőségnek, "to make the best of it", ahogy az angol oly szépen mondja, vagyis, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki belőle. Viktor Emil Frankl
-
Az a tan, amely azt hirdeti, legyünk közönyösek a gazdagság, az élet élvezetei iránt, vessük meg a szenvedést és a halált, teljességgel érthetetlen az emberiség túlnyomó többsége számára, mivel ez a többség sohasem ismert sem gazdagságot, sem élvezetet; a szenvedést megvetni pedig annyit jelentene számára, mint megvetni magát az életet, mert az ember egész léte abban áll, hogy szenved éhségtől, hidegtől, sérelemtől, veszteségtől, s végül a hamleti halálfélelemtől. Ezek a szenvedések alkotják az egész életet: ezt lehet gyûlölni, terhesnek, nehéznek találni, de megvetni - nem lehet. Anton Pavlovics Csehov