Téma
Háború idézetek
-
Gyakran meglepődöm rajta, hogy milyen vakon járunk-kelünk az életben, nem sejtjük, nem is képzeljük, mennyi tragédia, nagyszerû emberiesség, bánat, hőstett, aljasság és kétségbeesés színhelye az a darabka föld, ahol éppen élünk. És mi csak élünk, és nem is gyanítjuk mindezt. Konsztantyin Pausztovszkij
-
Gyûlölök minden férfit! Mást sem tudnak, mint ránk kényszeríteni a legvadabb elképzeléseiket: harcolni, értelmetlen háborúkért lelkesedni, ahová úgy rohannak mind, mintha a legjobb szórakozásról lenne szó, és fittyet hánynak azokra, akiket maguk mögött hagynak! Mi szükségük van rá, hogy fiaik legyenek? Hogy ugyanezt a sorsot kínálják föl nekik? Juliette Benzoni
-
Vannak emberek, akikben évekig csak nő a feszültség anélkül, hogy ezt észrevennék, aztán egyszer csak valami apróság kiveri náluk a biztosítékot. Akkor azt mondják: "Elég. Nem akarom ezt tovább." Van, aki megöli magát. Mások elválnak. És olyanok is akadnak, akik Afrika éhínségtől sújtott területeire utaznak, hogy megváltsák a világot. Paulo Coelho
-
- Nekem azt mondták gyerekkoromban, hogy a háború aljas, de elkerülhetetlen dolog. Ha békét akarsz, fel kell készülnöd a háborúra. És hogy időnként meg kell küzdened az igazadért. - Hogy mindenkit boldoggá tegyél. - Nem. Hogy megvédd magad, azoktól, akik boldoggá akarnak tenni. Szergej Vasziljevics Lukjanyenko