Ugrás a tartalomra
Könnyû azt mondani a gyereknek, hogy "nagyszerû vagy", de az már kicsit nehezebb, hogy figyeljünk rá, támogassuk az erősségeit, és segítsünk neki, hogy javítson a gyengeségein, és értelmesen ismerje fel a saját fejlődését. Az inga kilengését túlkorrigáltuk ahhoz a kegyetlen korhoz képest, amikor vonalzóval verték a gyerekek körmét, így jutottunk el odáig, hogy már minden gyereknek díjat adunk a puszta megjelenésért is. Minden gyereknek meg kell tapasztalnia, hogy feltétel nélkül szeretik, támogatják és bátorítják, de ez többet kíván annál, mint hogy vastapssal fogadjuk minden alkalommal, amikor belép a szobába. Ezek a változások - a technológiában, az oktatásban és a szülői gondoskodásban - valószínûleg mind közrejátszanak a patológiás narcizmus terjedésében.
Kapcsolódó idézetek
-
A gyereknek, mint mindenkinek, az lenne a jó, ha úgy viselkednénk, mint egymást szerető, normális emberek, akik nem akarnak állandóan előnyökhöz jutni a másik által, hanem az egymás iránti érzelmeken alapuló, kellemes és örömteli együttélés lehetséges útjait keresnénk. Nem túlféltően, nem túlóvóan, nem neurotikus kötődésben. Az a szülői, nagyszülői habitus, hogy képtelen vagyok a jelenben élve, felelős emberként mérlegelni egy kérést, hanem mindig pattanok, amikor valamit kiejt a száján, önmagában abnormális, és egy gyereknek rosszat tesz, ha abnormális gesztusok sokaságát kell átélnie.
Vekerdy Tamás
-
Azzal, hogy megóvjuk gyermekeinket minden nehézségtől, nem lehet, hogy csak annyit érünk el, hogy halálosan rettegni fognak azoktól? Azáltal, hogy agyba-főbe dicsérjük őket mindenért, és erősítjük az önbecsülésüket, ugyanakkor nem szembesítjük őket a való világban várható következményekkel, nem lehet, hogy kevésbé lesznek toleránsak, és úgy fogják érezni, nekik minden automatikusan jár, miközben fogalmuk sincs a saját hiányosságaikról? Azzal, hogy minden vágyukat teljesítjük, nem lehet, hogy csak a hedonizmus új korszakának alapjait fektetjük le?
Anna Lembke
-
A szülők kötéltáncosok. A "túl sok" és a "nem elég" közé kifeszített kötélen lépegetünk egy törékeny csomaggal a kezünkben. Figyelmesnek kell lenni, de közben nem szabad elhitetni a gyerekkel, hogy ő a világ közepe; a kedvében kell járni, anélkül, hogy elkényeztetnénk; kiegyensúlyozott étrenden kell tartani, anélkül, hogy megvonnánk tőle bármit is; erősíteni kell az önbizalmát, de közben maradjon alázatos; meg kell neki tanítani, hogy legyen kedves, de közben ki tudjon állni magáért; el kell neki magyarázni a dolgokat, de nem jó túlmagyarázni; ki kell fárasztani, aztán hagyni kell pihenni; meg kell tanítani az állatok szeretetére, de arra is, hogy legyen óvatos velük; kell vele játszani, és kell hagyni unatkozni is; fontos önállóságra tanítani, ugyanakkor jelen kell lenni mellette; elfogadónak kell lenni, azonban nem erkölcstelennek; határozottnak, de nem merevnek; ki kell kérni a véleményét, de nem engedni, hogy mindenben ő döntsön; igazat kell mondani neki úgy, hogy közben ne ártsunk az ártatlanságának; úgy kell szeretni, hogy az ne legyen számára fojtogató; óvni kell, ám közben nem bezárni; fogni kell a kezét, és ugyanakkor hagyni kell eltávolodni.
-
A felnőttek sokszor nem értik meg, hogy a gyerek számára sokkal fontosabb az a tény, hogy foglalkozzanak vele, mint az, hogy ezt milyen jelleggel teszik, dicsérik-e vagy büntetik. A lényeg a törődés. Ezért az agresszivitás, az engedetlenség kiváló lehetőség arra, hogy a gyerek felhívja magára a felnőttek figyelmét, és kikényszerítse a vele való foglalkozást.
Popper Péter
-
Mi, gyerekek túl sokáig tûrtük a csitítást, a hazudozást, a sarokba állítást. És mindezt minek? Hogy mi is beálljunk a sorba, mint ti. Hogy ne legyenek elképzeléseink, vagy ha mégis lennének, ne legyenek komolyan véve. Ránk akarjátok erőszakolni a terheiteket, amikor mi semmi mást nem kérünk, csak szabadságot. Hagyjatok minket beszélni, mert ha most nem teszitek, idővel mi is ugyanolyan vigasztalhatatlanná válunk, mint ti.
Borda Réka
-
Azt hisszük, hogy erőszakolni kell mindent az évek során. Fogni, vinni, el nem engedni, összeszorított fogakkal gyûjteni, cipelni csak előre. Csak sokára ismerszik meg az élet nevû különös jelenség természete. Hogy az elengedés többet segít, mint a görcsös akarás, s hogy az elégedett embert kudarc nem éri.
Schäffer Erzsébet
-
Hadd mondjam el, mi a véleményem a gyerekekről! Bennük van a küszködés, már amikor megérkeznek. És amikor a kezünkben tartjuk ezeket a tökéletes kis gyermekeket, nem az a feladatunk, hogy azt mondjuk, "Nézzétek csak meg, hát nem tökéletes? Az a feladatom, hogy ilyen tökéletes maradjon; hogy ötödikesen bekerüljön a teniszcsapatba, és hetedikesen meg egyből az egyetemre." Nem ez a feladatunk, hanem az, hogy rájuk nézzünk, és azt mondjuk, "Figyelj csak! Tökéletlen vagy, és küszködnöd kell majd, de érdemes vagy a szeretetre és a valakihez tartozásra." Ez a feladatunk. Mutassatok nekem egy így felnevelt generációt, és egyből vége lesz a ma ismert gondoknak!
Brené Brown
-
Azt mondjuk a gyerekeinknek: "nem számít, hogy nyersz, vagy vesztesz", de legyünk őszinték. A győzelem elég jó érzés. Semmi sem fogható ehhez a csodás pillanathoz. Azt hiszem, valószínûleg minden szülő ezt kívánja a gyerekének. És tudják, egy kicsit saját maguknak is. Így néha túl keményen próbálkozunk. És ez sok nehezteléshez és bûntudathoz vezethet. Szóval, mi az, ami túl sok? Én arra jutottam, hogy a bûntudat eltûnik, a díj pedig örök.
-
Vannak olyan helyzetek, főleg kamaszoknál, ahol nem lehet az ember mézesmázos: ki kell mondani a dolgokat. Határozottnak kell lenni, fel kell venni a stílust. Egy dühös kamasznak hiába is mondanám, hogy mindenkit el kell fogadni és szeretni: nem találnék el a lelkéhez, ha nevelni akarnám. Mindenkit engedni kell a saját tempójában haladni, még akkor is, ha nem értek vele teljesen egyet: ez az igazi elfogadás.
Vámos Robi
-
Gyermekeinket (...) az internet által megígért határtalan szabadság helyett a virtuális jelenlét és a teljesen digitális világ áraként valóban a teljes ellenőrzés fenyegeti? Egy óriási, kapzsi marketingmasina áldozataivá válnak, amely az egész világot behálózva, minden irányból támad? Ez a veszély csak akkor fenyegeti őket, ha nem értik meg ezt a szép, új médiavilágot. Ezért kell elmagyaráznunk nekik, hogy tisztán lássák. Minden egyes alkalommal.