Jövőkép idézetek

Élet (...) önmagában nincs. Élet van, csak nem lehet az anyagtól elválasztani. Az élet az anyagnak egy sajátsága, szerkezetének következménye. Olyan, mint a mosolygás. Mosolygás is van, de nem választhatom le azt az ajaktól, és nem tarthatom egyik kezemben, és a másikban az ajkat, mert a mosolygás nem más, mint az ajak játéka. Szent-Györgyi Albert

Az emberek bizonyos véletlenekből szívesen csinálnak mítoszt. Ha pénteken, 13-án valami rossz dolog történik, az bizonyíték arra, hogy ez a nap szerencsétlen nap. Ha semmi sem történik, a kutya sem veszi észre.

A szavak rombolhatnak is, ha nem pontosak, ha az ember maga, és a másik is olyan könnyen sebezhető. De nem is kell mindent az utolsó szóig megérteni, szeretni kell.

Egy politikai kampány olyannyira sok elemből áll, hogy utólag nagyon nehéz igazságot tenni, melyiken múlt a siker vagy a kudarc, kinek volt igaza, mit kellett vagy nem kellett volna tenni a győzelemért. Tóth Csaba

Amikor azt látjuk, hogy a tudósok újra meg újra változtatnak véleményükön a kísérletezés és a matematikai elemzés számára megközelíthető kérdésekben, ez arra is figyelmeztet bennünket, hogy soha ne adjuk a büntetőbíráskodás hatalmát semmiféle vallási intézmény kezébe, amely kérdőjelek nélkül nyilatkozik az emberi tapasztalatokon túli dolgokról. Steven Weinberg

Mikor egy nő az első randevújára készül egy férfival, órákig rendezgeti a haját. Olyan fehérnemût vesz fel, ami egyes testrészeit kitolja, más testtájait pedig leszorítja. Kifesti a körmét és az arcát. Egész este úgy tesz, mint akit érdekel a motokrossz, a világ sorsa és a lőfegyverek. Később azzal vádolja a férfit, hogy egész végig félrevezette.

Ami könnyen elérhető, az a felszínen csillog. Ami érték, olykor fénytelen, és a mélyre kell ásni érte. Amiben a sokaság élvezetét leli, sivár és illanó gyönyörûséget kínál. Amiről én beszélek, az a felszínről nem látható, és bensődben derül. Lucius Annaeus Seneca

Mi másra is törekedne a mûvészet? Nem csupán az igazság, hanem a megjelenítésre érdemes igazság megragadására, amely megnyugvást vagy megértést hoz, és egy pillanatra áthatja vagy megtorpanásra készteti az emberi szívet. Michael J. Sullivan

Testének melege felolvasztja a belülről támasztó jégcsapokat, és olvadok, olvadok, olvadok, szempillám hevesen csapkod, míg egyszer csak elnehezül, és a szemem becsukódik, és hangtalan könnyek csorognak le az arcomon, és úgy döntök, hogy az egyetlen dolog, amibe bele akarok fagyni, az ölelő teste.

Boldognak kell lennünk (...). Minden érzékeny lénynek ez a célja. Ez az első vágy, melyet beléd oltott a természet, és az egyetlen, mely sohasem fog elhagyni. Jean-Jacques Rousseau

Én úgy nézek rád, úgy nézlek előre, mint akit már réges-rég elvesztettem, a bor lecsöppen, szétfolyik a vágyam megkoszosodva, reményvesztetten. Nem nyúlok utánad, épp csak nézek, lefolyóban eltûnő víz után, mely, ha örvénylik is, nem fordul vissza, mint ki szeretett élni, de halni sem utál. Kiss Judit Ágnes

Legyél szín a szürkületben, ha engedi az aurád, ha túl szûk a szó rád, ne siettesd az órád. Punnany Massif

Ha rám gondoltok, köztetek leszek, de fáj, ha látom könnyetek. Ha rám gondoltok, mosolyogjatok, Emlékem így áldás rajtatok.

Egy fotós élete abból áll, hogy folyton lemarad a fontos pillanatokról, a legtöbbet csak a fejében őrzi, és a megfelelő pillanatban ezeknek az emlékeknek az esszenciájából áll össze a valódi fénykép.

A tudomány a múlt tekintélyének lerombolása útján halad előre. Ha én hajlamos vagyok azt mondani, hogy az, amit ott leírtak, nem jó, nem jól csinálták meg, ugyanezt az értékítéletet a saját munkámmal szemben is alkalmaznom kell. Hogyan lehetek önkritikus? Ez a legnehezebb dolog. Sokkal egyszerûbb másnak a tételét bírálni. Straub F. Brunó

Egy olyan embert akarok, aki megmenti a lelkem. Egy embert, akire felnézhetek, és betölti az ûrt. (...) Téged.

A mit a törvény világosan nem tilt, az büntetés tárgya nem lehet, s azt a bíró vétekké nem kanonizálhatja. Deák Ferenc

A szépér' s a jóér', Nem kár messze menni, A csúfér' s a rosszér' Kár kaput kinyitni.

Az érzelmi szeretettel más gond is van. Elmúlhat. Vagyis nemcsak a térbeli, az időbeli távolság is gyengíti. Amikor azt mondtam, hogy a szeretet: örök - nem erre a szeretetre gondoltam. Ez romlékony. Magához ránt valakit, aztán elengedi. Sőt, el is taszítja. Az idők során lehet belőle közöny - a "Nem tudom, mit szerettem rajta..." kiábrándulása. Néha úgy hagyunk magunk mögött egy kedves embert, mintha soha semmi közünk nem lett volna egymáshoz. Életünk hajója sodródik előre, s ők a farvízen eltûnő távolodó hullámokba vesznek. Lemaradnak. Arcuk mint a vízmosta fényképek, elhalványulnak és szétfoszlanak. Idegenné válnak. A szerelem forró vonzalmát olyan hideg közöny válthatja fel, hogy még az egykori szerető halála sem fáj. Az ember néha úgy emlékszik vissza egy-egy ilyen elmúlt érzelmi kapcsolatára, mintha az előző életében történt volna. Vannak szerelmeink, akiknek arcát is elfeledtük. "Ki ez?!" Az érzelmek kihûlése azonban csak az egyik tragédiája ennek a "szeretet"-nek. A másik, amikor hőfokát megtartja ugyan, de átcsap önmaga ellentétébe. Gyûlölet lesz belőle. Ez az érzelmeink poláris természetéből fakad. Vonzás nincs taszítás nélkül. És taszítás sincs vonzás nélkül. A kettő: egy. Az érzelmi szeretet árnyéka: a gyûlölet. Ott lapul mögötte. És a gyûlöletben mindig fölfedezheted a visszájára fordult érzelmi szeretetet. Müller Péter

Semmitől nem félni, de mindenhez kötődni. Mindent átélni és mindent megtartani. Vajon lehetséges-e? Újraélni minden hajnalt, mintha először látnánk, érezni minden virág illatát, szüntelenül megújulni, és nem ismerni a szót: keserû. Ez az élet titka.