Téma
Katonatiszt idézetek
-
Boldoggá tett tegnapi veszekedésed a lámpa- fényben, a hangod, ezer átkod, az őrületed, mikor, ittasan a bortól, ellökted az asztalt s vagdostad hozzám a teli poharakat. Csak neki, gyönyöröm, ess neki, rajta, ugorj a hajamnak, vágd bele arcomba gyönyörû körmeidet, s hogy parazsat vetsz rám s szememet kimarod: fenyegess csak, s ingem szaggatván csak csupaszítsd szívemet; mindez igazi jel, igazi szerelem jele mindez: mély szerelem nélkül sohase szenved a nő. Sextus Propertius
-
Korlátlan urai ugyan nem vagyunk saját prizmánknak, de minél nagyobb darabot hódít meg önmagából az egyén, annál harmonikusabban élhet. Ha pontosan ismeri a benne munkáló erőket, vágyakat – s őszintén szembe tud nézni velük – , már kevésbé marad saját természetének rabja. Legalábbis megvan a reménye arra, hogy megszabadul saját tehetetlenségétől.
-
A természet gyöngéden beoltotta az emberbe az élet szeretetét, az állatok szeretetét, az ember szeretetét, az igazság szeretetét. De megtalálhatod mindezek ellenkezőjét is a világban: az élet megvetését, az állatok gyûlöletét, az ember lenézését, és az igazság eltiprását. A világot könnyebb irányítani, mint az emberi szívet. Aki pedig szívét képes megtölteni szeretettel, a legtöbbet tette a világért, amit ember tehet.
-
Úgy is eltölthetjük az életünket, hogy a világ mondja meg nekünk, kik is vagyunk. Épeszûek vagy őrültek. (...) Hősök vagy áldozatok. Rábízhatjuk a történelemre, hogy eldöntse helyettünk, jók voltunk vagy rosszak. Engedhetjük, hogy a múltunk határozza meg jövőnket. Vagy akár magunk is dönthetünk. Chuck Palahniuk
-
A boldogság nem függ a holnaptól, a tegnaptól, s nem függ anyagi javaktól, karriertől sem. S nem függ egy másik embertől sem. Csakis magunktól függ. Magunkban kell először megtalálni, hogy aztán tudjunk belőle másnak is adni. Önzetlenül, csupán a jó szándék által vezérelve. Mert erről kell szólnia az életnek.
-
Elcsitult a lelkem, már semmit nem akart. Köszönetet mondtam a reggelért, hogy újra felébredhettem, a napért, mert cirógatta a hajam, a lányomért és a páromért, meg azért, hogy itt lehetek, ezen a világon. Akár fájdalmaktól gyötörten is. Már egészséges sem akartam lenni. Nem vártam a szertől - amit napról napra, szorgalmasan szedtem - semmit.
-
Egész életemben ez volt minden keresésem célja: hogy hagyjam, hogy a szeretet gátak és korlátok nélkül megnyilvánuljon bennem, hogy kitöltse az üres helyeimet, hogy rávegyen, hogy táncoljak, mosolyogjak, értelmet adjak az életemnek, megvédjem a fiamat, kapcsolatba lépjek az éggel, a férfiakkal és a nőkkel, és mindenkivel, akiket a sors az utamba vet. Paulo Coelho