Téma
Katonatiszt idézetek
-
Papok vagyunk, bábák, terapeuták, orvosok, beavatási rítusok sámánjai, fóliacsíkokba, törülközőkbe, leplekbe tekerjük a nőket, lemossuk róluk a régi életet, és útnak indítjuk őket az új felé. Rajtunk áll vagy bukik a nagy fordulópontok sikere. A legjobb persze az, hogy a nők készek megadni bármilyen árat a jó frizuráért, ha rákapnak az ízére. Sofi Oksanen
-
A világnézet, ha igazi, minden nép és foglalkozás embereit befogadja és értelmileg, érzelmileg kielégíti, hiszen éppen ezért világnézet. Nem úgy, hogy örökölt emberi mivoltunkból, színes vagy fehér bőrükből, és nem úgy, hogy eredeti természeti élményvilágukból kiforgatja őket, hanem magába fogadja, és kölcsönösen gazdagodnak vele.
-
Az élet nem ajándék, nem lehetőség, hanem egy hatalmas kicseszés. A fogantatásod pillanatától harcolnod kell, aztán betegségek és gonosz emberek nehezítik a sorsodat, de küzdesz, nehogy meghalj! Viszont egyszer úgyis véged. Akkor mi értelme van a csatáknak? Hiszen az örök életet úgysem tudod magadnak kiharcolni. Csak reménykedem abban, hogy a mennyország létezik, és a lelkünk tovább él a testünk elmúlása után is.
-
A szorongás elfogadása nem azt jelenti, hogy áldozatául esel, vagy hogy feladnád és hagynád, hogy átvegye az irányítást. Ahogy azt sem jelenti, hogy élvezed, amin éppen keresztülmész. Az elfogadás azt jelenti, hogy belátod, nem lehet mit tenni ellene. Amikor kinézel az ablakon és azt látod, hogy esik, nem mondod, hogy "Esik, tennem kell ellene valamit!" Ahogy azt sem, hogy "Az eső áldozata vagyok"; vagy "Bántalmaz az eső"; vagy "Esik, feladom". Lehet, hogy nem szereted az esőt, de akkor is előveszel egy esernyőt és mész tovább, mert tudod, hogy egyszer el fog állni.