Téma
Kutató idézetek
-
A növekvő jómód és az egyre több szabadidő - az informatika kínálta összeköttetésekkel együtt - magasan képzett amatőrök és "önkéntes tudósok" millióinak kínál szerte a világon minden eddiginél tágabb lehetőségeket érdeklődésük kielégítésére. Sőt ezek a tendenciák a vezető kutatók számára lehetővé teszik, hogy a hagyományos akadémiai vagy kormányzati laboratóriumon kívül csúcstechnológiájú kutatásokat végezzenek. Ha elég sokan ezt a lehetőséget választják, akkor ez erodálja a kutató egyetemek elsőbbségét, és rohamtempóban a XX. század előtti szintig növeli a "független tudósok" jelentőségét -, egyúttal talán elősegíti a valóban eredeti ötletek kibontakozását. Martin Rees
-
Az sem helytálló, miként a kívülálló talán szeretné hinni, hogy a múlt elevenségének csak megfigyelői, míg a jelenének részesei vagyunk. Foglalkozni a történelemmel azt jelenti, hogy hidat verünk a múlt és a jelen közé, és mindkét partot figyelemmel kísérjük, mindkettőn tevékenykedünk. Bernhard Schlink
-
Nem a kijelentéseinek földöntúli természete teszi az áltudományt: a tudományban éppúgy jelen vannak a találgatások, a váratlan felismerések és a bizarr feltevések, de még a kezdeti tévedések is. Az áltudomány azért bizonyul könnyûnek, mert nem vizsgálja meg a saját következtetéseit, nem törekszik arra, hogy egybevesse és összekapcsolja azokat más elvekkel, amelyek kiállták az ellenőrzés próbáját. John Allen Paulos
-
Aki lelkesen átvág valamely tudományág területén, végül azt tapasztalja, hogy az nem végtelen, és nem elegendő számára, amiért is más tudományágakhoz kell fordulnia, össze kell ötvöznie őket egymással, csakhogy közülük a többség a tehetetlenség határát elérve, vállat von: - Ez a helyzet! -, mások dühöngve ütköznek neki a környező falaknak. Nehezen nyugszunk bele a tehetetlenség szomszédságába.
-
A felismerések a történelemben nem a keresésnek, hanem a véletlennek az eredményei. Vagyis, ha valamit egy irányban keresnek, akkor egy másikban találják meg. És minél többen mennek egy bizonyos irányba, annál nagyobb a valószínûsége annak, hogy a dolog kudarccal végződik, mert ott biztosan nem lehet megtalálni. Ez a kutatás logikája.
-
A tudósok tanítása annyiféle, a hány a tudomány és a hány maga a tudós, az egyik a részletekbe mélyed, a másik inkább általános tételekkel foglalkozik, az egyik szaval, a másik diktál, az egyik kísérletez, a másik dedukál, egy mintára szabni valamennyit lehetetlen és nem is szabad, mert értéket e tanításnak épen annak egyéni jellege ad. Eötvös Loránd
-
Milyen ironikus, hogy minél jobban fejlődik az emberiség, minél nagyobb lesz a tudományban vetett hite, minél nagyobb hatalmat szerez a világ felett, annál valószínûtlenebb, hogy felfedeznek bennünket. Azonban amint a természetfelettivel kapcsolatos hitetlenségük megszabadít bennünket gátlásainktól, technológiájuk elég erős lesz ahhoz, hogy ha akarják, akár fenyegetést is jelenthetnek ránk nézve, sőt, néhányunkat meg is semmisíthetik. Stephenie Meyer
-
Amennyiben a tudós bizonyos abban, hogy az ő kutatásának megvan a helye az emberiség tudásának összképében, és tudja, hogy hozzájárulása milyen szerepet játszik az össztudás nagy mozaikjában, akkor sok esetben képes, sőt köteles azt úgy ismertetni, hogy ne csak szaktársai értsék. Úgy tûnik, sok tudósnak nehezére esik e kötelesség teljesítése. Konrad Lorenz
-
A filozófusok között semmi sem ritkább az intellektuális becsületességnél: ők talán ennek épp homlokegyenest az ellenkezőjét mondják - sőt talán még el is hiszik maguknak, amit mondanak. Ám egész mûvük azt hozza magával, hogy csak bizonyos igazságokat engednek meg; tudják, mit kell bizonyítaniuk; filozófusokként majdhogynem arról ismerik föl egymást, hogy ezen "igazságokkal" kapcsolatban egyetértenek. Friedrich Nietzsche
-
Meglepő, hogy az emberek nem hiszik, hogy a tudományban a képzeletnek is van szerepe. Pedig ez a képzeletnek egy érdekes fajtája, amely különbözik a mûvészekétől. A nagy nehézség abban van, hogy meg kell kísérelni elképzelni valamit, amit sosem láttál, ami minden részletében konzisztens azzal, ami már eddig is látható volt, de különbözik attól, amit korábban gondoltak róla; továbbá pontosan körülírtnak kell lennie, és nem lehet csupán egy határozatlan terv. Ez valóban nehéz dolog. Richard Feynman
-
A tudomány önmagunk megkérdőjelezésére, ellenőrzésére és analitikus gondolkodásra támaszkodik - és ezt el is várja tőlünk -, hogy ne csaphassuk be magunkat, ne kerülhessük el a tényekkel való szembenézést. Az áltudományok ellenben a tudománynál száz meg ezer évvel régebbi, természetes, irracionális, nem tárgyilagos észjárásokat őrzik meg - olyan gondolkodási folyamatokat, amelyek babonákat és az emberről meg természetről alkotott más furcsa és téves elképzeléseket hoztak létre.