Téma
Kutya idézetek
-
Már csak ilyen az orosz ember: valósággal töri magát, hogy a nála akár csak egy fokkal magasabb rangúval ismeretségbe kerüljön, és a felületes, éppen csak a köszöntésig terjedő ismeretséget egy gróffal, vagy herceggel többre értékelik, mint mással a legszorosabb barátságot. Nyikolaj Vasziljevics Gogol
-
Bármi is a felejtés magyarázata, a következményei mély melankóliával tölthetnek el minket. A kezdet túl későn jön el. Látod, ahogy az épp kétéves fiad a nagyapjával játszik, és tudod, hogy ami később az első emléke lesz, legkorábban majd másfél év múlva rögzül. Elkeseredetten tudatosul benned, hogy mi hiányzik a kisgyerekből: egy gomb rec felirattal, és egy piros lámpa, amely megnyugtatóan mutatja, hogy az agya épp rögzíti a képet. Douwe Draaisma
-
Szerettem, nagyon szerettem valakit. Egy magyart. A neve... mindegy. Az az ember nem ismert, nem tudta, ki vagyok, nem érezte meg, hogy szeretem, nem hitt bennem, boszorkánynak csúfolt ő is. Bántott, vagy ami még gyötrőbb volt, nem törődött velem. De amikor megcsókolt, elaléltam a boldogságtól, és azt éreztem, hogy egy isten ereszkedik le hozzám. (...) Ma is szeretem azt az embert, és hat év óta, soha egy pillanatra sem tudtam megszabadulni az emlékétől. Heltai Jenő