Téma
Mitológia idézetek
-
Õsidők óta a filozófusok titka mindig az volt: mi tudjuk, hogy Isten nem létezik, vagy ha létezik is, teljesen semleges személyes dolgaink iránt, de ezt a csőcselék nem tudhatja meg, mert az isteni büntetés miatti félelem és az isteni jutalom az, ami kordában tartja azokat, akik nem eléggé kifinomultak arra, hogy morális kérdéseket saját maguk oldjanak meg. De egy előrehaladottabb fajnál, mely egyetemes írni-olvasni tudással és a technológia hatalmával kielégített anyagi világgal bír, biztos, hogy mindenki bölcs, mindenkinek tudomása kell hogy legyen az ősi, jól őrzött igazságról, mindenki tudja, hogy Isten csak egy történet, mítosz, és már abbahagyhatjuk a vallás terjesztésével járó színlelést. Persze élvezhető a vallás hagyománya, az ünneplések, a múlthoz való kötődés anélkül, hogy hinnénk Istenben.
-
Nekem a hit azzal a felismeréssel kezdődik, hogy egy legmagasabb intelligencia hívta létre az Univerzumot és alkotta meg az embert. Nem nehéz ezt hinnem, hiszen vitathatatlan, hogy ahol terv van, ott intelligenciának is kell léteznie. Egy rendezett, kibontakozó világmindenség azt bizonyítja, hogy igaz a valaha elhangzott legnagyszerûbb kijelentés: "kezdetben teremtette Isten..." Arthur Compton
-
Ahelyett, hogy az ember a környezetében lévő érdekes állatokat, növényeket figyelné, és arra vigyázna, hogy ezek a saját érdekében mindig fellelhetőek legyenek, történeteivel elképzelt világokat teremt Istennel, angyalokkal, démonokkal, képletekkel, imaginárius számokkal, egészen kicsi atomokkal és nagy bumm-mal. Csányi Vilmos
-
Isten a végtelen bölcsességhez illően úgy rendezte el a dolgokat, hogy a mûveiben hallhatjuk a hangját. Tanítja azokat, akik észreveszik, elénk tárja és megmutatja az isteni misztériumokat és mindazt, ami közvetlenül hozzá és spirituális birodalmához tartozik. Isten mûve nem más, mint Isten kedves hangja vagy anyanyelve, amellyel az intelligens lényeket tanítja a hozzá tartozó dolgokra. Jonathan Edwards
-
Különös, kiemelten fontos helyet kapott az ember (...) ebben az univerzumban azáltal is, hogy Isten valamennyi élőlény között csak őt teremtette önmaga képére, szemben más mítoszokkal és vallásokkal, amelyek isteneiket gyakran nem-emberi, félemberi vagy állati lényekkel, illetve akár szörnyekkel azonosították. Hankiss Elemér
-
Isten elgondolható, erről szólnak a kisebb-nagyobb vallások, de elég soká tart, amíg az ember alaposan végiggondolja a gondolat következményeit. A matematika is igen egyszerû gondolatokkal kezdődik, és senki sem állíthatja, hogy már minden matematikai következtetést végiggondoltunk volna. Ezért izgalmas dolog az emberi gondolat. Csányi Vilmos
-
Nem (...) elegendő az, hogy az ember barlangokat keresett a maga számára, vagy erős falakból építette fel házát és városát. Otthonát a mágia, a rituálék, a mítoszok, vallások - szimbólumok és szimbólumrendszerek - segítségével is oltalmaznia kellett egy veszélyekkel teli, idegen világban. Hankiss Elemér
-
Ha megvizsgálod a világról szerzett tudásunk történetét, egy jól észrevehető mintát találsz. A dolgok természetes magyarázata mindig felváltotta a természetfelettit. Mint egy úthenger. Miért kel fel és megy le a nap? Honnan jön a vihar és a villámok? Miért leszünk betegek? Miért hasonlítunk a szüleinkre? Hogyan jött létre az élővilág komplexitása? És a sort folytathatnám. Ezekre a dolgokra egyszer mind a vallás adott magyarázatot, de ahogy jobban megértettük a világ mûködését, megtanultuk gondosabban megfigyelni, a valláson alapuló magyarázatokat fizikai ok-okozatra épülő magyarázatok váltották fel. Következetesen. Alaposan. Mint egy úthenger. Greta Christina
-
A metafizikai (látszat-) állítások nem írják le sem a fennálló (...), sem a fenn nem álló (...) tényeket: nem a tényállások bemutatására szolgálnak, hanem az életérzés kifejezésére. Talán feltételezhetjük, hogy a metafizika a mítoszból fejlődött ki. A gyerek dühös a "gonosz asztalra", amely megütötte; a primitív ember a földrengés fenyegető démonának kiengesztelésén fáradozik, vagy hálatelt szívvel imádja a bő termést hozó eső istenét. Ilyen esetekben a természeti jelenségek megszemélyesítésével állunk szemben, amely mintegy költői kifejezése a környezettel szemben táplált emberi érzelmeknek.