Múlt idézetek

A múlt iránti fájdalom furcsa dolog, az ember nem tehet ellene semmit. Olyan, mint a saját magától kinyíló ablak. A szobában hideg lesz és az ember elkezd remegni. Az ablak azonban minden fuvallatra kissé jobban kinyílik és az ember egyszerre kíváncsi lesz, mi van mögötte.

A múlt létezik, de a jövőt minden atom, minden csillag, minden élőlény minden pillanatban újra alkotja. Teller Ede

A múlt bûnei örökké kísértik az embert. És azokat a bûnöket, amiért nem büntetnek meg, sosem teheted jóvá.

A tanácsok osztogatása a nosztalgia egyik formája. Az ember a múltjában válogat, azt leporolja, átfesti a csúnya részeket és az értékénél drágábban próbálja újrahasznosítani.

Ismeri azt a mondást, hogy aki elfelejti a múltat, arra ítéltetik, hogy megismételje? Hát szerintem, akik nem felejtik el, azoknak még rosszabb. Chuck Palahniuk

Visszamenőleg megértek néhány dolgot az életemből. (...) Huzatos, didergő hézag volt bennem, eleven kudarcérzés... Megkérdőjelezte minden magamba vetett hitemet... Talán most meg tudok tőle szabadulni. Lezárhatok valamit, ami nyitott volt, de nem a jövő felé, hanem a múltba. Az ember ne nézzen hátra. Galgóczi Erzsébet

Megesik, hogy közösen átélt dolgokról drámaian másra, akár az ellenkezőjére emlékezünk. Múltértékelésünk olyannyira eltérő lehet, ahogy a magyarok egyik és másik fele nézi a múltat; nem is közös az a múlt, mert annyira más. Pedig mégiscsak közös. De soha nem fogunk megegyezni a milyenségében. Lángh Júlia

Nos: ennyi marad az emlékekből. Utólag ruházzuk fel őket értelemmel, mint a rosszul hallott, s ezért hiányos mondatokat. Hallgatózunk, próbálkozunk. Hátha megtudjuk, kik voltunk. Ács József

Mindent elveszíthetünk, mindentől megfoszthatnak az életben, de az, ami belül van, az a miénk marad örökké. Antiochiai Szent Ignác

Jelen nincs. Ez csak egy szó. Egy elvont fogalom, valójában nem létezik. Jelenleg éppen írok, de ez csak azt jelenti, hogy egy gondolatfolyamban állok, próbálom szavakba fagyasztani azt, ami tudatomban már régen eliramlott, s várom, hogy mi jön még a jövőmből felém. De még egy ezermilliomod másodpercem is folyamatos változásban van: a jövő múlttá válik, anélkül hogy jelen lenne. Életünk olyan, mint egy filmszalag, amelyben nincsenek állóképek. Müller Péter

Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a jelenben velünk történő események mindig befolyásolják, néha pedig meg is határozzák a jövőnket. Ennek azonban gyakran épp az ellenkezője igaz, például akkor, amikor olyan váratlan esemény történik, ami látszólag meghiúsítja a jövővel kapcsolatos terveinket. Néha utólag jövünk csak rá, hogy az a múltbeli, egykor igazi szerencsétlenségnek tartott esemény valójában korábban elképzelhetetlen célok megvalósítását tette lehetővé számunkra. Guido Tonelli

Gyerekkori élményeink feldolgozása és hozott mintázataink tudatosítása nélkül sajnos nem tudunk olyan életet élni, amit szeretnénk.

Tetteink alapján ítéljük meg magunkat, de ez nem azt jelenti, hogy ezzel is kell élnünk. Nem változtathatjuk meg a múltunkat. Elutasíthatjuk, hogy az emberek így ítéljenek meg, próbálunk elszökni a rossz hírnevünk elől, de nem tudhatjuk biztosan, sikerül-e. Nehéz lehet lerázni a múlt bûneit, mindig visszatérnek kísérteni minket. De van egy dolog, amit sosem teszünk: nem állunk le, nem adjuk fel. Felállunk és harcolunk.

De miből lesz a jövőnk, ha nem a múltunkból? Ahogy testem örökítő sejteket érlel bennem, melyekből gyermekem élete bomlik majd ki, úgy lesz ezekből a tudattalanunk sötétjében érlelődő illetlen emlékekből egy egész eljövendő élet! Müller Péter

Néha muszáj a jövőre koncentrálnunk, és a megbocsátásra. A múltat nem lehet megváltoztatni, akármennyi energiát fektetünk is a vágyakozásba, hogy bárcsak sikerülne.

Az úgynevezett negatív gondolatok akkor is jelen vannak, ha tudatosan nem gondolunk rájuk. Ugyanúgy, mint a fiókban halmozódó számlák, amelyek akkor is ott vannak, ha legszívesebben rájuk se néznénk - így is, úgy is be kell fizetnünk őket. Feldolgozatlan érzelmeink, hiedelmeink és traumáink tudat alatt kontrollálják az életünket. Azért kell foglalkoznunk velük - fel kell derítenünk őket, el kell fogadnunk a létezésüket és dolgoznunk kell rajtuk -, hogy végül megszabadulhassunk tőlük. Nick Ortner

Van határ, ami attól van, hogy meghúzzák, kijelölik. Van természetes határ - még az sem változhatatlan. És van, ami csak akkor és attól, de attól fogva mindörökre létezik, hogy megsértettük: magunkban. Fodor Ákos

Vannak bûneink vagy (nevezzük, mint az emberek általában) rossz emlékeink, melyeket szívünk legsötétebb mélyein rejtegetünk, de azok csak alkalomra várnak. Az ember hagyhatja, hogy emlékük ködbe vesszen, mintha valójában sohasem lettek volna, és ámíthatja magát, hogy nem is voltak, vagy másképpen voltak, ha voltak. De egy véletlen szó hirtelen életre kelti őket, és feltámadnak, és szemünkbe néznek látomás vagy álom formájában.

A múltban van valami nyugalom és örökkévalóság, nem változik, és rajta van az öröklét érintése, mint egy festményen, bronz- vagy márványszobron. A jelen viharai és megrázkódtatásai nem hatnak rá, megőrzi méltóságát és tartását, arra csábítja a zaklatott lelket és megkínzott szellemet, hogy a múlt boltíves katakombáiba meneküljön. Ott békesség és biztonság van. Dzsaváharlál Néhrú

Tegnap sohsem volt, holnap sohse lesz, Mindig ma van ma: abból, abban élünk.