Téma
Őszinteség idézetek
-
Lelkemben a jó tulajdonságok úgy szunnyadtak eddig, mint gyenge hajtások, amelyek dideregve bújnak el a fagy és hideg elől, de a forró napsugár édes melege hamarosan előcsalja, és magasra növeszti őket. Hiszen így van ez mindenkivel! Én nem vagyok híve annak az elméletnek, hogy a balsors, a szenvedés és a csalódás edzi szilárddá a jellemet. Az a boldog ember, aki a szeretet melegén nevelődött. Ez az igazi emberszeretet. Jean Webster
-
A lemondás nem csak elvesz tőlünk, hanem hozzá is tehet valamit az életünkhöz. (...) Ma már tudom, hogy nem az a fontos, mit tagadunk meg magunktól, hanem az, hogy ezt miért tesszük. Ha ugyanis olyasmi a cél, amitől jobbak, szerethetőbbek leszünk, akkor a veszteség groteszk módon nem ellop valamit, hanem ellenkezőleg: általa teljesedünk ki igazán.
-
A természet gyöngéden beoltotta az emberbe az élet szeretetét, az állatok szeretetét, az ember szeretetét, az igazság szeretetét. De megtalálhatod mindezek ellenkezőjét is a világban: az élet megvetését, az állatok gyûlöletét, az ember lenézését, és az igazság eltiprását. A világot könnyebb irányítani, mint az emberi szívet. Aki pedig szívét képes megtölteni szeretettel, a legtöbbet tette a világért, amit ember tehet.
-
A modern történelem (...) megmutatta, hogy a bátor, tudatlanságukat beismerni és nehéz kérdéseket feltenni kész emberek társadalma általában nem csak nagyobb jólétnek örvend, hanem békésebb is, mint azok a társadalmak, amelyekben mindenki kérdés nélkül elfogad egy adott választ. Azok, akik az igazságukat féltik, rendszerint erőszakosabbak, mint azok, akik megszokták, hogy több szemszögből szemléljék a világot. Yuval Noah Harari
-
Egy kevéssé tetszetős arc egyre jobban elveszíti a tetszés képességét. Aki hordozza, közönyös lévén a többieknek, önmaga iránt is közönyössé válik, nemtörődömsége kiül az arcára, és egyre jobban taszítja mások tekintetét. A szépség viszont állandóan figyeli, díszíti, óvja, szemléli, és talán így is mondhatjuk, egy folyton előtte lebegő, képzeletbeli tükörbe vetíti magát. A rútság elfelejti és elhagyja magát. De kétféle rútság van: amelyik szenved, és a düh meg az irigység fegyverével tiltakozik a külvilág véleménye ellen: ez az egyedüli, az igazi rútság; a másik viszont jámbor és gondtalan, belenyugszik sorsába, nem kerüli és nem hívja ki az ítéletet, és így, ha a szemnek nem, legalább a szívnek tetszik. George Sand