Téma
Programozó idézetek
-
A gondolatok szavak révén történő formába öntése rendkívül fontos; a szavaknak nagy az erejük, összekapcsolódnak, vonzzák egymást. Alapjában ugyanaz a funkciójuk, mint a matematikában az algoritmusoknak. Az algoritmus szinte magától viszi előbbre a matematikai gondolatmenetet. Éppígy a szavaknak is megvan a maguk élete: felidéznek más szavakat, lehetővé teszik az elvonatkoztatást, a következtetést, a formális logika használatát. Giorgio Parisi
-
A gondok fölismerésének és megoldásának folyamatában rejlik az élet értelme. A probléma a próba, mellyel elkülönítjük a sikert és a kudarcot. Gondjaink miatt van szükségünk bátorságra és bölcsességre, sőt gondjaink tesznek minket bátrakká és bölcsekké. Végső soron ezek felelősek lelki fejlődésünkért.
-
Ha az ember tényleg meg akar érteni valamit, annak az a legjobb módja, ha megpróbálja elmagyarázni valakinek. Ez arra kényszeríti, hogy helyretegye a dolgokat a saját fejében. És minél lassúbb és nehézfejûbb a tanítvány, annál egyszerûbb ideákra kell lebontanunk a gondolatmenetet. És valójában éppen ez a programozás lényege. Mire az ember egy bonyolult gondolatot lebont olyan egyszerû lépésekre, hogy azt még egy buta gép is megértse, addigra biztos, hogy valamit megtanul arról a dologról. A tanár általában többet tanul, mint a diák. Nem így van? Douglas Adams
-
Az emberi értelem és kultúra egy formális gondolati rendszert dolgozott ki a minták felismerésére, osztályozására és hasznosítására. Ez a matematika. Segítségével szervezve és rendszerezve gondolatainkat, rájöttünk egy nagy titokra: a természet mintái nemcsak arra valók, hogy csodáljuk őket, hanem egyben kulcsot is adnak a természeti folyamatokat megszabó törvények megfejtéséhez. Ian Nicholas Stewart
-
Azt gondolná az ember, hogy a dolog könnyebbik része kitalálni, hogy a felhasználó mit vár el egy számítógépes rendszertől. Pedig a probléma lényege pont abban az ellentétben rejtőzik, ami a programok korrekt megtervezettsége, rugalmatlansága, valamint az emberek megjósolhatatlan viselkedése és munkastílusa között feszül.
-
Gyakran mondják, hogy megmagyarázni annyi, mint kiüresíteni. Ez az elv sehol sem érvényesül olyan következetesen, mint a számítógépes programozás területén, különösen az úgynevezett heurisztikus programozásban és a mesterséges intelligenciában. Ezeken a területeken olyan gépek születnek, amik lenyûgöző módon viselkednek, gyakran még a legtapasztaltabb megfigyelőt is elkápráztatva. Amint azonban egy adott program lelepleződik, amint belső mûködését kellően világos nyelven feltárják, hogy valóban megérthetővé váljon, rögtön szertefoszlik a varázsa: pusztán egymást követő, egyszerû eljárások sorozatává válik. Ilyenkor a szemlélő joggal gondolhatja: "Ezt én is meg tudtam volna írni." Ezzel a gondolattal a programot áthelyezi az "intelligens" jelzővel ellátott polcról a kuriózumok közé, amiket már csak kevésbé felvilágosult emberekkel érdemes megvitatni.
-
Bár a számítógép elfogulatlanul alkalmazza az algoritmusokat, előre meghatározott szabályokat követve, de a szabályokat emberek írják. A programozók kitörölhetetlenül beépíthetik magába az algoritmusba tudatos vagy tudattalan előítéleteiket, amelyek a számítógép nyelvére lefordítva észrevétlenek maradnak. Kit Yates
-
Az egyre több feladatot átvevő robotok és szoftverek világában az ember csak akkor érezheti biztonságban a munkahelyét, ha az nem monoton és egyszerû, hanem változatos, összetett, egyedi gondolkodást vagy kreativitást kívánó munkavégzésre épül. Ezért ha most nem ilyen munkát végzünk, és még több évtizeden keresztül szeretnénk biztonságban tudni a megélhetésünket, egyre inkább ilyen munkakörök felé kell elmozdulnunk. Dorosz Dávid
-
A magyar nyelv nyelvtani rendszere egy speciális, összetett, kombinatív és mégis nagyon szabad, kreatív gondolkodási struktúrát feltételez, arra támaszkodik, ennek segítségével bontakozik ki, és fordítva: a gondolkodás szerteágazó lehetőséget kap a nyelvtani rendszerre alapozva, és ez oda-vissza hat egymásra. (...) A szimbólumokat, képeket és logikus fogalmakat kombinálva alkalmazzuk egy-egy kifejezésben: tehát egyszerre használjuk a jobb és a bal agyféltekénket, a kreatív és racionális féltekét. Ara Rauch
-
Vannak, akik szerint a számítógépek soha nem mutathatnak valódi intelligenciát, bármilyenek is legyenek. Számomra azonban úgy tûnik, hogy ha az emberekben a nagyon bonyolult kémiai felépítésû molekulák képesek úgy mûködni, hogy intelligensekké tesznek bennünket, akkor a hasonlóan bonyolult elektronikus áramköröket tartalmazó számítógépek ugyancsak intelligens mûködést tanúsíthatnak. Ha viszont intelligensek, akkor még náluk is bonyolultabb és intelligensebb számítógépeket tudnak tervezni. Stephen Hawking
-
Kezdetben volt a kód. A kód benépesítette a tengereket üzenetével, szüntelenül és örökké másolva önmagát. A kód felfedezte, hogyan lehet átrendezni a molekulákat oly módon, hogy az entrópia áradatából kiragadva őket, élővé váljanak. A kód a bolygó szárazföldjeinek poros poklából zöldellő paradicsomot varázsolt. A kód végül is eléggé kifinomulttá és ügyessé vált ahhoz, hogy megépítsen egy kocsonyás szerkezetet - az emberi agyat, amely felfedezhette és tudatosíthatta magának a kódnak a létezését. Matt Ridley